2017. július 15., szombat

Ransom Riggs: Lelkek könyvtára (Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei 3.)






Könyvértékelés










Sziasztok! :)
Elhoztam nektek a trilógia utolsó, egyben legjobb részét is. Számítottam rá, hogy ez az előzőt is felülmúlja, de arra nem, hogy ilyen nehéz lesz a végére érni és megválni a szereplőktől. A három rész alatt úgy a szívemhez nőttek, hogy a vége felé közeledve elsírtam magam mert tudtam, nincs tovább. Úgy vélem, az egyik legjobb döntés volt ezt a trilógiát elkezdeni és nem elmenni mellette, pusztán a film megtekintésével. Nem csak a látókörömet tágította, hanem felkeltette az érdeklődésemet új dolgok irányába is, amit azóta is aktívan csinálok. Remélem most sem zavarnak a spoilerek, igyekszem a lehető legkevesebb dolgot elárulni.
Egy szó mint száz: köszönöm ezt a felejthetetlen élményt Ransom Riggs!
Én és a könyv
(Mint az előzőé.)
Mint a másik kötetet ugyan a párom mutatta, de én vettem meg, ezt viszont tőle kaptam. Múlt év novemberében volt a születésnapom, és már egy hónapja mondogattam neki, hogy mennyire szeretném és milyen jó volt a film, stb. Kivételesen semmi arra utaló jelet nem adott, hogy meg szeretne vele ajándékozni, egész ügyesen csinálta. Már épp kezdtem letenni róla, amikor a telefonjában meg akartam nézni valamit, de rossz helyre léptem véletlenül és az e-mail fiókját nyitottam meg, ahol a legelső egy könyvrendelésről szóló volt. Mivel ő nem olvasott semmit attól a kiadótól és nem is szeretett volna, így nem volt nehéz kitalálni, kinek szánta. :)
Bár ezt most én szúrtam el, mégis sikerült meglepnie, mivel nem csak az első részt, hanem mindhármat megvette nekem.
Még egyszer, így ennyi idő után is újra köszönöm Kedvesem! :)
 A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeiben kezdődött és az Üresek városában folytatódott kaland izgalmas véget ér a Lelkek könyvtárában.
A történet elején a tizenhat éves Jacob felismeri nagy erejű, új képességét, és kisvártatva alámerül a történelembe, hogy kimentse különleges társait egy szigorúan őrzött erődből. Jacobot az útján elkíséri Emma Bloom, a lángoló ujjú lány, és Addison MacHenry, az elveszett gyerekeket kiszimatoló kutya. 
A mai Londonból a Devil's Acre, az Ördög Hektárjának, a Viktória-korabeli Anglia legszörnyűbb nyomornegyedének labirintusszerű sikátoraiba utaznak. Ezen a helyen dől el örökre a világ összes különleges gyermekének sorsa.
Ahogyan az előző két kötet, a Lelkek könyvtára is a fantázia és a még sosem publikált régi fényképek elegyítésével nyújt egyedülálló olvasmányélményt.


BORÍTÓ
A három közül talán ez vált leginkább a kedvencemmé. Első ránézésre most sem értettem, miért pont ilyen? Ráadásul még a címe sem volt tiszta. Olyan összeillő volt az egész, tökéletes, viszont nem tudtam megmondni, miért. Nekiálltam elolvasni,  de egyre jobban kezdett bosszantani, hogy nem jöttem még rá, de a vége felé elértem ahhoz a részhez, ahol összeállt minden. Az információk tudatában teljesen másképp tekintettem rá, de (kitudja miért) ugyanolyan szépnek találtam. Lenyűgöző.

A TÖRTÉNETE
A regény rögtön egy idézettel kezdődik ismét, de ez most mégis más volt. Van valami benne ami megfogott és nem hagyott nyugodni. Csak pár sorról van szó, mégis nagy hatást gyakorolt rám.
                                                          "A világ végei, 
                                                           a tenger mélyei, 
                                                           sötétje minden koroknak, 
                                                           te mindhármat választottad." 
                                                                               E.M.Forster
Nem is igazán értem, miről szól, vagy hogy mire utal, mégis bele égett az elmémbe.Rövid, tömör és magával ragadó.
Na de térjünk is rá a történetre, ami ugyan ott folytatódott, ahol az Üresek városa véget ért. Bár az aluljáróból rohantak is tovább, mégis nehézkesnek éreztem a kezdést a csónakázós rész miatt. Úgy gondolom, nagyon elnyújtotta, felesleges volt bemutatni minden miliméterét a helynek. Mondjuk amiatt is vélekedhettem így, mert annál a résznél egy kis időre szüneteltettem az olvasást. Úgy látszik Ransom megtartotta azt a jó szokását, hogy az elején untat picit mielőtt megállíthatatlanul felpörgeti az eseményeket.
Mindegy honnan nézzük, egyértelműen ez a trilógia csúcsa. Nem csak azért, mert mint általában a befejező köteteknél minden a helyére kerül, hanem a cselekménye és a leírása miatt is, hiszen ezek itt lettek a legtökéletesebbek. Rengeteg helyszín van, mindegyik más-más jelentőséggel bír. A mű hangulata nagyon borús, még sem tűnik fel az olvasása közben. Most is tele van minden rettentő dolgokkal, amik sokszor morbidok, borzasztó életkörülményeket mutatnak be, de tökéletesen vannak leírva. Minden apró részletre ügyelt a szerző, ennek ellenére megtartotta az egyensúlyt, nem esett túlzásokba. A cselekmény szálán pedig ott csavart, ahol csak tudott, rengeteg meglepetést okozva ezzel. Habár a hely elvileg nem létezik, sok olyan dologgal is találkozunk a nyomornegyedben, amik a való életben is fellelhetőek mindenhol.
Új szereplők is tűntek fel természetesen, a legjelentősebb mind közül mégis talán Sharon, Bentham és Poranya volt. Remekül kidolgozott karakter Bentham, jól felépített múlttal és gondolkodásmóddal van ellátva. A többiek nem lettek ennyire összetettek, de ez nem is probléma. Az én nagy bánatom az volt, hogy a régieknek kevés szerep jutott. Az előzőben megszoktam már, ezért most nagyon furcsán hatott. Hiányzik is Hugh, Enoch és a többiek. Ha már itt tartunk.. durva belegondolni, hogy ők még csak gyerekek. Nem tudom, ki hogy van vele, de én úgy belemerültem, hogy sokszor meg is felejtkeztem hőseink életkoráról. De visszagondolva rá, hogy egy csapat kölyökről szól ez az egész, akik 7 és 17 év között vannak...hű. :D
A képek még mindig hihetetlenek és jól bele vannak építve a történetbe. Sehol sem tűnik erőltetettnek, nem túl kevés, de nem is túl sok. Fogalmam sincs, hol talált ilyen fotókat, de nekem is el kell mennem oda. Egyszerűen imádom őket!
Amik igazán belopták magukat a szívembe, azok meglepő módon az üresrémek. Én se számítottam rá, de megszakadt a szívem mindegyikért, amelyiket megölték. Valószínűleg Jacob és a fejlődő képessége miatt. Olyan jól átadta mindazt amit Ő érzett, hogy már nem tudtam többé gonoszként tekinteni rájuk. Még azon is elgondolkodtam, milyen lenne tartani egyet itthon.
Egy dolog volt viszont, amin másokkal együtt én is kiakadtam: a vége. Miután megnyerték a háborút, hirtelen feleslegesnek tűnt a többi oldal, amiből pedig még bőven volt. Azután, hogy minden rendbejött és nem maradt több ellenség, meg lehetett volna oldani egy normális, ésszerű és helytálló lezárással. De nem. Az túl egyszerű lett volna. Helyette be kellett rakni egy baromságot. Jacob még a történtek után is őrlődött, nem tudott dönteni a két világ közt. Mit kell ezen gondolkodni?? A szülei úgysem felejtik el a történteket! Tudta, ha visszamegy sose lesz olyan az élete mint régen bármit tesz, de mégis emellett döntött bízva abban, hogy majd visszamehet a különlegesek közé amikor akar. És ezért képes volt ott hagyni azt a családját (a különlegeseket), ahova tartozott, akiket szeretett. -.- Na meg az e-mail dolog...ne már, hogy Emma ilyen gyorsan megtanult mindent és pillanatok alatt átálltak a technológiára! Amikor meg ott is minden rosszabbra fordult, miért kellett bevallania mindent a dokinak meg a szüleinek? Nem is tudott hova menekülni! Arról meg ne is beszéljünk, hogy Kisasszony pár különlegessel csak úgy beköltözött Portmanék házába egy kis időre..ahh. Katasztrófa volt az egész. Felesleges volt ennyi mindent csinálni még vele.. (Elnézést a kirohanásért, de muszáj volt kiadnom magamból :D )
Ezen az apróságon kívül nem volt vele semmi bajom. Azért nem beszélek a történetről annyit, mert nem akarom még véletlenül sem lelőni a poént. Akit érdekel, az úgy is elolvassa. ;)


EGY KIS KEDVCSINÁLÓ

"Nem voltam eléggé erős. Tudtam, hogy mindent megtennék, csak őt ne bántsák – még a mesés hatalom kulcsát is átadnám Caulnak."

"A tolvajt az akasztás előtti este A hóhér barátilag fölkereste: Holnap reggel, úgy kilenc óra táján Miszlikbe váglak, szóval, kérlek, várj rám. Bőröd lenyúzom, és pokolba küldlek, Hogy a lassan izzó parázson sülj meg

Itt szünetet tartottam, és nagy levegőt vettek a befejezéshez: FOGÁS LESZEL AZ ÖRDÖG VACSORÁJÁN!"

"Az a baj a butaság-esztelenség határvonallal, hogy az ember csak akkor jön rá, melyik oldalon is jár, amikor már késő.(…) Sajgó szívvel sejteni kezdtem, melyik oldalon vagyunk, és azt is, hogy már nem tehetünk semmit."
AJÁNLANÁM?
Hogy a fenébe ne? Tökéletes lezárása a trilógiának, minden benne volt ami kellett. Tele van izgalommal és fordulatokkal, melyekre senki nem számított. Ez a sorozat remek példa: nem kell felnőttnek lenni ahhoz, hogy nagy dolgokat vigyünk véghez és bátrak legyünk. Egy csapat elképesztő kölyök, akik mindenen keresztülvágnak és a legnehezebb akadályt is legyőzik szeretteik és fajuk megmentése érdekében. Mindenkinek csak ajánlani tudom! Aki még nem olvasott hasonló műfajban, annak itt az ideje elkezdeni és belevágni valami újba. Aki már olvasta, az pedig tudja, miről beszélek és remélem ők is úgy éreznek mint én.
Olvassátok bátran! Higgyétek el, nem fogtok csalódni! ;)

2017. június 26., hétfő

Ransom Riggs: Üresek városa (Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei 2.)







Könyvértékelés

Sziasztok! :)
Az első rész után egy kis kihagyással ugyan, de elhoztam a második rész értékelését is. Most, hogy végre ismét van időm, nekiálltam befejezni ezt, és a következő részt elolvasni. Szegény már egy hónapja váratott magára, szóval éppen itt volt az ideje, hogy kiadjam magamból a gondolataimat és ezzel a fantsztikus résszel még jobban felkeltsem az érdeklődéseteket. Kicsit tartok attól, hogy fog sikerülni, mivel még nem értékeltem egy könyv folytatását sem. Remélem nem zavarnak a spoilerek, igyekszem a lehető legkevesebb dolgot elárulni. Annyit viszont mondhatok, hogy ha ez előző nem nyerte el teljesen a tetszéseteket, ennek biztosan nem bánjátok meg az elolvasását! ;)
Én és a könyv
(Mint az előzőé.)
Mint a másik kötetet ugyan a párom mutatta, de én vettem meg, ezt viszont tőle kaptam. Múlt év novemberében volt a születésnapom, és már egy hónapja mondogattam neki, hogy mennyire szeretném és milyen jó volt a film, stb. Kivételesen semmi arra utaló jelet nem adott, hogy meg szeretne vele ajándékozni, egész ügyesen csinálta. Már épp kezdtem letenni róla, amikor a telefonjában meg akartam nézni valamit, de rossz helyre léptem véletlenül és az e-mail fiókját nyitottam meg, ahol a legelső egy könyvrendelésről szóló volt. Mivel ő nem olvasott semmit attól a kiadótól és nem is szeretett volna, így nem volt nehéz kitalálni, kinek szánta. :)
Bár ezt most én szúrtam el, mégis sikerült meglepnie, mivel nem csak az első részt, hanem mindhármat megvette nekem.
Még egyszer, így ennyi idő után is újra köszönöm Kedvesem! :)
1940. ​SZEPTEMBER 3. 
A KÜLÖNLEGES GYERMEKEKET SZÖRNYEK FENYEGETIK. 
EGYETLEN EMBER MENTHETI MEG ŐKET – DE Ő MADÁRTESTE FOGLYA MARADT. 
A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeinek hihetetlen, kalandos története folytatódik. Jacob Portman a barátaival Londonba indul. A gyerekek szeretnének biztonságra lelni egy időhurokban, ahol nem fenyeget sem öregség, sem betegség, sem ellenség. Azt remélik, hogy gondviselőjükön, Vándorsólyom kisasszonyon is segíteni tudnak, hogy visszanyerhesse emberi alakját. Mielőtt barátait biztonságos helyre vezeti, Jacobnak meg kell hoznia egy fontos döntést szerelméről, Emma Bloomról. Közben a háború sújtotta Londonban vérszomjas lidércek és éhes üresrémek fenyegetik őket… 
Ransom Riggs különleges hősei, a szörnyeket látni képes Jacob, a puszta kezével tüzet gyújtó Emma, a láthatatlan Millard, a halottakat feltámasztó Enoch és társaik visszatérnek a fantasztikus fordulatokkal teli regényben. 
A régi fényképekkel illusztrált könyv rendkívüli világba vezeti az olvasót.

BORÍTÓ
Bevallom, sokáig nem tetszett igazán, mert a cím és a borító nem passzolt össze. Nem értettem, miért egy olyan kislány van rajta, akiben tátong egy nagy lyuk. Ezzel akarták volna az üreseket szimbolizálni? Dehát az nem lehet. Az üresek nem ilyenek, teljesen mások... csak nem szúrták el így. Ezen kívül persze minden passzolt és jól meg volt csinálva, viszont akkor sem tudtam ettől a dologtól elvonatkoztatni. Nagyjából amikor elértem a könyv közepéhez, csak akkor jöttem rá, miért emellett döntöttek a tervezők. Ezután más szemmel kezdtem nézni, és most már az egyik legjobban megtervezett külsőnek tartom.

A TÖRTÉNETE
Az előző kötet vontatottsága után kész felüdülés volt! Olvasgattam a véleményeket molyon, és ez a rész szinte mindenkinek jobban tetszett az előzőnél, mind a története, mind a képek. Sokan úgy vélték, erőltetettek voltak a fotók. Én személy szerint nem fedeztem fel a képek elhelyezésében hibákat. Másokkal ellentétben úgy gondolom, az előzőben is pont úgy beleillettek a cselekménybe mint itt. Ne is húzzuk tovább a szót, térjünk át a sztorira.:
A korábbival ellentétben itt nem állunk egy helyben, folyamatosan történnek a dolgok, egy fél oldalra sincs megállás. Már nincs idejük napokat gondolkodni, a legsúlyosabb döntéseket is pillanatok alatt kell meghozniuk a gyerekeknek, mindenféle segítség nélkül. Az idő csak sürgeti őket, a cél sokszor elérhetetlennek, a helyzet pedig kilátástalannak tűnik. Szinte hihetetlen, mennyi kitartás és akaraterő szorult ezekbe a gyerekekbe! Na de lássuk, miről beszélek!
Habár azt mondtam, nincsenek benne lassabb részek, az elején nehézkesen indult. A csónakázás sokáig elhúzódott a földet éréssel együtt, de amint jött az első akadály, gyorsabb tempóra vált az író. Az első szituáció megoldásán különösen meglepődtem, nem számítottam rá, hogy ezt a dolgot itt látom viszont, sem arra,mekkora szerepe lesz.
Még csak az elején járunk, de már most megismerhetünk egy csomó új szereplőt, akikről eddig csak abban a bizonyos könyvben olvashattunk. Mindegyik különleges, ráadásul némelyiknek ezen felül is vannak képességei. (Addison azóta az egyik személyes kedvencem:) ) Wren Ökörszem kisasszony viszont nincs ott, így kénytelenek tovább menni és minél hamarabb eljutni hozzá. A segítőkre út közben nagy szükség volt, bár nem volt felhőtlen eleinte a kapcsolatuk. Egyedi karakterek, attól függetlenül, hogy nincs emberfeletti képességük egy kivétellel.
Volt két dolog, ami engem nagyon meglepett. Az első Hugh és a méhei. Eddig alig szerepelt a fiú, most meg hirtelen mindent neki köszönhettek. Bátor volt és sok mindet feláldozott. A másik pedig Enoch, aki sok olyan dolgot tett, amit egyáltalán nem néztem volna ki belőle, persze pozitív értelemben. Az első kötetben nem volt színpatikus, de itt megkedveltem a beszólásai miatt.
Ha már annál tartok, mi tetszett különösen, azt a tényt sem hagyhatom ki, hogy ebben a részben sokkal többet megtudhatunk a gyerekek múltjáról. Az előzőben szinte semmit nem árultak el, itt viszont mindenki történetébe betekintést nyerhetünk, ami egy nagy pozitívum. Habár a korábbi életük feltárása nem befolyásolt semmit, mégis könnyebb volt megértenem őket, és más szemmel tekintettem rájuk ezután. Ezt a tényt pedig csak fokozza az, hogy mindenkinek több szerep jutott. Egyénileg egyre nagyobb dolgokat tesznek, egyszer az egyikük, majd a másikuk menti meg mindenki életét.
Miután útjuk végéhez értek, folytatódott a borzalmak sorozata, ugyanis Londont háború sújtotta. A bombázás is nagy veszélyt jelentett, az üresek pedig még mindig a nyomukban voltak. Ennél a résznél a legborúsabb és legsötétebb a mű hangulata, de a leírás egyszerűen lenyűgöző! Szinte lehet látni a leomlott épületeket, a haldokló embereket és minden szörnyűséget magunk körül. Félreértés ne essék, engem nem dob fel ez a látvány, sem a gondolata, egyszerűen csak a leírás okozott nagy meglepetést. Valamit nagyon tud Ransom, ha így ír valami olyanról, amit még nem élt át.
A vége felé még egy rakás új különleges szereplő jön a képbe, akik nélkül talán nem is tudott volna ilyenné alakulni a sztori. Nagy segítséget nyújtottak és talán az életüket is másfelé terelték volna, ha nem üt be a krach.
Ha már az összeomlásnál tartunk, beszéljünk egy kicsit az utolsó fejezetről...hogy lehet ilyen függő véget csinálni? Hogy lehet ekkora fordulatot beletenni? Engem teljesen ledöbbentett. A Vándorsólyom kisasszony lezárása után nem gondoltam volna ilyen ütős zárójelenetet. Mindenre lehetett számítani, csak erre nem, de miután már tudjuk, visszagondolva minden világossá válik. Még csak utalások sem voltak elrejtve, semmi, ami erre utal egyetlen dolgot kivéve. De ez akkor is hihetetlen volt.
Mindent egybevéve, csak gratulálni tudok Ransom Riggs!



EGY KIS KEDVCSINÁLÓ

"– Naccerű ötlet vót ebbe a 'urokba gyünni – jegyezte meg Enoch. – Eddig igazán begyütt."
"Végszóra kotkodácsoló tyúkcsapat közeledett egy leégett, megfeketedett tyúkketrec felől.
– Ah! – folytatta Addison. – Itt jönnek a lányok.
– Mi történt a ketrecükkel? – kérdezte Emma.
– Valahányszor megjavítjuk, mindig újra leégetik – mondta a kutya. – Fölöttébb bosszantó. – Addison megfordult, és fejével az ellenkező irányba bökött. – Kérem, álljanak kissé arrébb. Ha izgalomba jönnek…
BUMM! – mintha egy rúd dinamit robbant volna fel: a ketrec néhány megmaradt deszkája szanaszét repült.
– …a tojásaik felrobbannak – fejezte be Addison"

2017. június 18., vasárnap

A-tól Z-ig könyves felmérés


Sziasztok! :)
Ugyan azt mondtam, értékelést hozok, de most hogy itt a nyár és végre tudok pihenni, az első egy hetemben nem erőltetem meg magam túlságosan. :D Eddig még csak egy ilyet csináltam, de nagyon élveztem a megírását,így gondoltam, duplán jó lesz most a blogra. Ezt a book tag-et szintén Anya olvas oldalán találtam. Bár ez nem tündérmesékről szól, mégis kreatív, és remélem nektek is tetszeni fog.
Külön kihívottaim nincsenek, csinálja meg bárki akinek tetszik. :)
Author you’ve read the most books from (Író, akitől a legtöbbet olvastad):




Számolás nélkül is tudom, hogy Leiner Laura az, főleg azért, mert ő szerettette meg velem az olvasást. A Szent Johanna Gimi óta minden könyvét elolvastam.






Best Sequel Ever (Legjobb folytatás valaha):




Általában úgy vélem, egy sorozat minden része egyformán jó, kevés van, aminek a folytatása jobb lenne mint az első rész, de Ransom Riggs: Üresek városa esetében az utóbbi érvényesül.






Currently Reading (Mit olvasol jelenleg?):




Jelenleg még mindig Ransom Riggs: Lelkek könyvtárát olvasom, de már lassan vége (sajnos). De utána sincs megállás. :)







Drink of Choice While Reading (Milyen italt választasz olvasáshoz?):



Mindenképp tea! Nincs olyan, amihez ezt a csésze forró italt ne lehetne fogyasztani. Bár meglehetősen szerencsétlen vagyok, még sosem borítottam rá egy regényre sem.



E-reader or Physical Book? (E-könyv vagy papír alapú könyv?):


Ez a kérdés úgy érzem, sosem fog eltűnni, hisz mindkét oldal a saját kedvencét pártolja, az érvek pedig helytállóak. Én személy szerint a hagyományos könyveket részesítem előnyben.



Fictional Character You Probably Would Have Actually Dated In High School (Egy karakter, akivel randiztál volna a középiskolában):





Daemon Black és Percy Jackson! <3
(Luxen sorozat, Percy Jackson sorozat)







Glad You Gave This Book A Chance (Könyv, aminek örülsz, hogy adtál egy esélyt):




Sarah Dessen: Álom két keréken c. regénye pár évig a polcomon állt, de nem gondoltam volna, hogy esélyt fogok neki adni egyszer. Talán azért akadt a kezembe mégis, mert nem volt mit olvasnom és pénzem sem volt könyvre. Ennek ellenére örülök, hogy elolvastam, egyáltalán nem bántam meg.




Hidden Gem Book (Rejtett gyöngyszem):





Rojik Tamás: Befogad és kitaszít c. könyvét sorolnám ide elsősorban, hisz egyszerűen lenyűgöző mű, mégis nagyon kevesen ismerik. Remélem, ez hamarosan változni fog.






Important Moment in your Reading Life (Egy fontos pillanat a könyves életedben):

2012 volt az az év, amikor is megszerettette velem az olvasást Leiner Laura a Szent Johanna Gimi c. könyvsorozatával. Ezután a második fordulópont Rick Riordan: Percy Jackson sorozata volt. Előtte csak naplóregényeket olvastam kevésbé intenzíven, de azután szélesedett a látóköröm és sokkal több félét ismertem és szerettem meg. Olyan nagy hatással volt rám a sorozat, hogy a fantasy lett a kedvenc és leginkább olvasottabb műfajom. Ezt az is mutatja, hogy egy-két könyvem kivételével az összesben található fantasztikus elem.

Just Finished (Most fejezted be):





A most olvasott sorozatom előző része, az Üresek városa.






Kinds of Books You Won’t Read (Könyvtípusok, amiket nem fogsz olvasni):

Nagyon nincs ilyen műfaj, mindent kipróbálok, de eddig nem találkoztam olyannal, ami nem tetszett volna. Addig pedig semmiről nem mondok véleményt, amíg meg nem tapasztaltam.


Longest Book You’ve Read (Leghosszabb könyv, amit olvastál):





A Lenyűgöző teremtmények-nél hosszabb könyvet szerintem sosem olvastam, vagy csak nem emlékszem rá. De ha emlékezetem nem csal, ez a leghosszabb a maga 552 oldalával.





Major book hangover because of (Legnagyobb „másnaposságot” okozó könyv):



ÓÓ J.L. Almentrout Opálja...Igaz, már 3 éve annak, hogy kiolvastam, mégis tisztán emlékszem a pillanatra, amikor elolvastam az utolsó oldalt, a könnyeim már patakban folytak és nem akartam hogy vége legyen. Utána egy hétig semmit nem tudtam olvasni.






Number of Bookcases You Own (Könyvespolcaid száma):

















One Book You Have Read Multiple Times (Egy könyv, amit többször elolvastál):

Az a helyzet, hogy ilyen nincs. Rengeteg fantasztikus könyvet olvastam, de azt tartom, az első olvasás élménye semmivel nem pótolható. Bár még mindig ugyanolyan jó a története, akkor is tudod a végét.

Preferred Place To Read (Kedvelt hely olvasáshoz):




Különösebben nincs kedvenc helyem. Legtöbbször az ágyamban olvasok, de akár az íróasztalomnál vagy a fotelemben ülve is le tudok veszni az oldalakban. Mert olvasni mindenhol jó, nem igaz? :)





Quote that inspires you/gives you all the feels from a book you’ve read (Idézet, ami inspirál/mindenféle érzéseket ad át neked egy könyvből, amit olvastál):

"-Néhány emlék…-mentegetőzött.
Jan megértően bólintott.
-Suttogd el a fáknak, ők megőrzik."

Bogár Erika: Végtelen Mezők Vándora


Reading Regret (Könyv, amit megbántál, hogy olvastad):

Sok mindent megbántam már életemben, de azt még soha, hogy elolvastam egy könyvet.

Series You Started And Need To Finish (all books are out in series) (Sorozatok, amiből minden rész megjelent, elkezdted és be kell fejezned):





Kiera Cass: Párválasztó (csak a kiegészítő kötetek), Kami Garcia - Margaret Stohl:Caster krónikák (2-4).



Three of your All-Time Favorite Books (Három legnagyobb kedvenced):



Szinte lehetetlen könyvek közül kedvencet választani, de még is megpróbáltam 3-at kiemelni.

Unapologetic Fangirl For (Egy könyv, amiért menthetetlenül Fangirl módra rajongsz):

Rick Riordan: Percy Jackson, J.L.Almentrout: Luxen, Leiner Laura: Bexi sorozatokért rajongok "megszállottan" :)

Very Excited For This Release More Than All The Others (Új megjelenés, amit legjobban vársz):



Tomcsik Nóra: Elveszett ifjúság c. regényét várom jelenleg a legjobban (2017.06. 21.)






Worst Bookish Habit (Legrosszabb könyves szokásod):
Mindenhová magammal cipelem őket, viszont rosszul vagyok, ha egy porszem is rájuk száll.

X Marks The Spot: Start at the top left of your shelf and pick the 27th book (X jelöli a helyet: Keresd meg a polcodon a 27. könyvet bal felülről kezdve):




Nálam ez Bogár Erika: Végtelen mezők vándora c. novelláskötete lett. 
(Nem gondoltam volna, hogy egy sorban több mint 20 könyvem van :) )






Your latest book purchase (Legutolsó könyvvásárlásod):





Mint már az előző bejegyzésemben is említettem, próbálom visszafogni magam, és nem sok könyvet venni, így a legutolsó szerzeményem a még májusban vett Leiner Laura: Egyszer.





Zzz snatcher book (last book that kept you up WAY late) (Legutóbbi könyv, amit késő estig olvastál):






Ritkán maradok fent sokáig, de őt egy pillanatra sem tudtam letenni. Ransom Riggs könyve a Különlegesek regéi, egyszerűen magávalragadó.





Köszönöm, hogy végigolvastad! :)

2017. június 11., vasárnap

Tervek nyárra

Sziasztok! :)

Mint már Ti is észrevettétek, lassan egy hónapja nem volt kint új bejegyzésem, és két hete az Instagramról is eltűntem. Először is szeretnék elnézést kérni emiatt, de addig nem akartam belekezdeni semmi újba amíg véget nem érnek a vizsgák.
Májusban végig a kisérettségivel foglalkoztam, valamint a telefonom is felmondta a szolgálatot, a szerviz pedig csak hétfőre küldi vissza, így addig képeket sem tudok feltölteni. De most, hogy elérkeztek az utolsó napok, végre teljes gőzzel folytathatom az olvasást, írást és értékelést. Na de ne is húzzuk tovább, nézzük mik az én terveim nyárra. :)

Eddig csak a könyvfesztiválon felhalmozott könyveim elolvasása volt  betervezve, ám az idei évem végén választanom kellett, milyen fakultációt veszek fel jövőre. Nem gondolkodtam rajta sokat, rögtön bejelöltem az irodalmat és az informatikát. Az viszont eszembe sem jutott, mi jár ezzel. Már megkaptuk az elolvasandó művek listáját, ami nagyjából 22 történetet jelent (könyv és novella is, valamint egy verseskötet).  A listát molyon összeállítottam már, ide kattintva Ti is megnézhetitek.

És akkor térjünk is rá a másik listára:


Első körben őket olvasom el, és így az egyik könyvespolcomról kivégzem az összes regényt. Rick Riordan: Lelkek könyvárának már neki is álltam, Tomcsik Nóra: Elveszett ifjúság c. regényét pedig előrendeltem és nagyon várom, hogy végre elolvashassam. Leiner Laura: Egyszer c. Bexi sorozatának a befejező részét pedig már megjelenése előtt megrendeltem és megkaptam, de sajnos még nem jutottam el addig, hogy elolvashassam.
Volt időm, és lassú olvasó sem vagyok, viszont ismerem magamat, és ha egy könyvet nem értékelek az elolvasása után, hajlamos vagyok elhanyagolni vagy elhagyni, ezt pedig nem szeretném.
Igaz, azt mondtam, befejezem azt a polcot, ez viszont még sem teljesen igaz, tekintve, hogy csak egy ideiglenes állapot lesz. Ugyanis van azon a polcon olyan sorozat, aminek még nem jött ki az összes része (pl.: Sulijegyzetek, Az Olimposz hősei).

És akkor térjünk is át a "nehezére", a többi regényre, ami szám szerint pontosan 13 kötet. (Ezeket inkább nem szúrom be, csak a bejegyzés végére, hátha valaki megunná a felénél:) ) Vannak ezek közt könyvfesztiválosok, elcseréltek és ajándékba kapottak is, és folyamatosan halmozódtak, amíg a másik kupacot végeztem ki.
Ebből pedig következik még egy fontos dolog nyárra: visszafogni magam, egy szóval nem venni könyvet. A sorozat rész persze kivétel ez alól, de bármi is lesz, nem szabad , különben megszakad a szívem, hogy ennyit váratom őket. Remélem sikerül megvalósítani a terveimet ezalatt a soknak tűnő, ám mégis kevés idő alatt. :)

Nektek vannak hasonló terveitek nyárra? Egy lista kivégzése, vagy önmegtartóztatás? :) Talán olyan elvetemült is van, aki szintén irodalomra jár vagy majd fog? Mi a tapasztalatotok ezzel kapcsolatban? Ti is várjátok már? Írjátok meg, és lássuk, kinek mit tartogat az idei nyár! :)
Ugyan még nincs szünet, de pár nap múlva már elhagyhatjuk az iskolapadot egy jó időre, és végre élvezhetjük a pihenést és lustálkodást. Ezért én előre is


Kellemes és olvasásban gazdag nyarat kívánok mindenkinek!💙



És itt az ígért lista a 13 könyvről:)




*technikai okok miatt link nélkül