Évvégi Book Tag ~ 2017 lezárása

Sziasztok! :)

Elérkeztünk ismét az év végéhez. Nagyon sok minden történt idén velem és a bloggal is, de ez még semmi ahhoz képest, amit jövőre terveztem. Aztán ki tudja, lehet, sokkal rosszabb lesz mint a idei, de álljunk hozzá pozitívan! Igyekszem nyáron nem csinálni akkora kihagyást, sokkal több eseményre eljutni és persze min. 100 könyvet elolvasni, valamint csökkenteni a várólistát. :) Remélem ez az évetek úgy telt, ahogy szerettétek volna és jövőre még jobb lesz, mint most. Mindenkinek

SIKEREKBEN GAZDAG ÉS SZERETETTEL TELI BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!💝💝

A kihívást Beatrice oldalán találtam, bárki viheti, habár idén már valószínű senki sem fogja. :D


1. Milyen könyvet kezdtél el már, amit be kell fejezned?

Most épp Tavi Kata: Szívkeringőjét olvasom, amit idén még mindenképpen be fogok fejezni. Értékelés nem fog készülni róla, mivel az első háromról sincs.
Általánosságban nincs befejezetlen könyvem.

2. Van ún. őszi könyved, amivel könnyebben átlépsz az évvégi időszakba?

Nincs. Próbáltam már könyv segítségével hangolódni, de szerintem ez nem attól függ.

3. Milyen új megjelenést vársz még?

Hát idén már semmit. :D
Jövőre viszont az Iskolák versenye trilógia 2. részét, A változások kora 3. részét, a Komor elemek 2. részét, és legjobban Az Olimposz hősei utolsó kötetét. ^^

4. Mi az a három könyv, amit idén még nagyon el akarsz olvasni?

Most már semmit nem fogok tudni, de a januári terveim: Perzselő csók, Iránytű önmagamhoz, Kezünkben a jövőnk és a Mikrofonpróba. Remélem ezekre mindenképp jut időm. :)

5. Van-e olyan könyv, ami még esélyes az év könyve címre?

Hű. Nem könnyű kérdés. Egyet semmiképp nem tudok mondani. De top 5-öt talán igen.

• Rick Riordan: Hádész háza
• Jessica Park: Flat out love- Szeretni bolondulásig
• Leiner Laura: Ég veled
• Rojik Tamás: Befogad és kitaszít
• Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony (trilógia)

6. Elkezdted-e már a jövő évi tervezést?

Igen. Fent már több helyen is említettem dolgokat, melyeket a következő évre tervezek. :)

Köszönöm, hogy idén is velem tartottatok a könyvek csodálatos világába!💟

Charles Dickens: Karácsonyi ének

Könyvértékelés

Sziasztok! :)

Karácsony alkalmával egy gyönyörű klasszikussal érkeztem. Már tavaly ilyenkor beszereztem a Librinél ezzel a különleges borítóval, de akkor nem volt időm rá. Év közben nem akartam, gondoltam megvárom az idei ünnepet - és milyen jól tettem. Meghozta a hangulatomat, és sokkal vidámabb lettem az elolvasása óta! :)

AJÁNLÁS

Ebben a kísérteties könyvecskében olyan eszme kísértetét próbáltam felidézni, amely olvasóimban semmiféle rossz érzést nem ébreszt – sem önmaguk, sem mások, sem az ünnep, sem pedig jómagam iránt. Kísértsen ez eszme kellemes otthonukban, és senki elűzni ne kívánja!

Tisztelő barátjuk és hívük

1843 decemberében C. D.

Megjelenés: 2016   Oldalszám: 120  Szemszög: E/3  Kiadó: Libri

BORÍTÓ
Ez a kötet kívülről is csodaszép! A fehér-ezüst-kék párosítás nagyon jól mutat. Titokzatos, mégis sokat elárul. Egyszerű, mégis díszes, még a betűk is szépek. Meghozza a karácsonyi hangulatot, annyi szent.

TÖRTÉNETE
Nem hosszú, ennek ellenére nagyon is tartalmas. Egyszerű, remekül megírt könnyed kis történet, ami szinte olvastatja magát. Az író közvetlensége nagyon jó, így sokkal közelebb érezhetjük magunkat az egészhez. Azt a hatást kelti, mint ha a karácsonyfa alatt ülve hallgatnánk a nagypapa egyik régi meséjét. Ha becsukjuk a szemünket, szinte látjuk magunk előtt. Habár úgy kissé nehézkes az olvasás.

A története bár hétköznapi, mégis fantasztikus a három (valójában nagyon sok) szellemmel együtt. Nem csak egy tanulságos mese, hanem egyben társadalomkritika is. A közönyössé és érzéketlenné való válás motívuma itt is megfigyelhető. Természetesen egy karakterre összpontosul minden rossz, így mindenki más értelemszerűen a jót és a boldogságot képviseli.

Elgondolkodtat ugyan, de mégis meghat, hiszen láthatjuk, sosincs késő megváltozni, mindig van egy újabb esély, az életünket pedig úgy alakítjuk, ahogyan szeretnénk. A gonosznak is van lelke, senki sem érzéketlen teljes mértékben, mindenkiben ott lapul a jó. Bár talán ez kissé enyhe túlzás, de egy tökéletes világban valószínűleg így mennek a dolgok.

A leírások nagyon jók. Nem csak hangulatteremtők, élet- és korhűek is. Sokszor ijesztőek és durván reálisak, de ezzel remekül fokozta a hatást. Ha csupa boldogság és tökéletesség lett volna, minden egész más lenne. Sokak szerint kelti a karácsony érzését, bár szerintem inkább pusztán csak a téli hónapokét idézi elő. Sokszor mint ha a hideg ott lenne a melegben is. A fagy a lángokban. De lehet, hogy velem van a gond.

Scrooge neve különösen tetszett, habár meg nem tudnám mondani, miért. Talán csak a hangzása miatt. Persze a karakterével sem volt gond- mondjuk az én kedvencem Scrooge unokaöccse.
A süti amit Bob felesége csinált azt hiszem karácsonyi puding (javítsatok ki, ha tévedek), amire azért figyeltem fel, mert pár napja hallottam róla és ettem először, és hát igen. Az angolok furák.
Ezen kívül valami furcsa oknál fogva hirtelen boldogság fogott el az elolvasása után. Kedvem támadt volna nekem is körbe szaladni a házban és karácsonyi dalokat énekelni. Azt biztos, hogy Dickens nagyon tudott valamit. 

A történetet sok félképpen feldolgozták, létezik belőle képregénytől elkezdve a filmtől a mesén át minden variáció, ami nagyon jó dolog, hisz így azok is megismerhetik, akiknek eszükbe sem jutna kézbe venni. A Disney által elkészítettet terveztem megnézni, mivel sok jót olvastam róla, és kíváncsivá tett, miképp lehet képernyőre vinni ezt a sztorit. :)

🌟 🌟 🌟 🌟 🌟

MINDENKINEK NAGYON BOLDOG KARÁCSONYT, ÁLDOTT ÉS SZERETETBEN GAZDAG ÜNNEPEKET KÍVÁNOK! 💝💝💝

EGY KIS KEDVCSINÁLÓ

"Úgy képzelem, hogy jellemünk és cselekedeteink szabják meg életünk irányát és ezzel szükségképpen végzetünket. De ha képesek vagyunk jellemünkön változtatni, cselekedeteinket új célokra beállítani, akkor végzetünk is megváltozhatik."

"Fel volt készülve szinte bármire, de semmi esetre sem volt felkészülve a semmire."

"(…) olyan közel volt hozzá, mint én az olvasókhoz, én pedig minden olvasóm mellett ott állok."

AJÁNLANÁM?

Természetesen mindenkinek, kortól függetlenül. Csodálatos kis történet cseppet sem nehéz nyelvezettel - annak ellenére, hogy klasszikus. Ha valaki nem papír alapú formájában kíván részesülni a történet szépségéből, az megtekintheti akár film vagy mesefilmként is, mindegyiknek megvan a varázsa. Meghozza a karácsonyi hangulatot, és talán még nagyobb ünneplésre és több szeretetre ösztönöz.

Szélesi Sándor: Kincsem

Könyvértékelés

Sziasztok! :)
Ez is egy Könyvfesztivál óta halogatott könyv, amit hatalmas lelkesedéssel vártam, mégis lassabban haladtam vele, mint gondoltam. A filmet már láttam ugyan, de gondoltam, hogy teljesen más lesz a film, és igazam is lett. Kisbéri ként mindig is imádtam a Csodakancát, és mikor megtudtam, hogy film és könyv is lesz belőle, ráadásul ugyanabban az évben, majd kiugrottam a bőrömből! :) Remélem felkelti az érdeklődéseteket a róla szóló értékelésem. Fogadjátok sok szeretettel! :)

A ​csodakanca igaz története!
Egy furcsa szerelem és egy legyőzhetetlen ló… A sors vagy talán maga a végzet rendezte úgy, hogy 1874 tavaszán egy tápiószentmártoni istállóban, Blaskovich Ernő birtokán megszülethetett egy sárga csikó. Ez a csikó annyira darabos mozgásúnak tűnt, hogy amikor a következő tavaszon vevők érkeztek a birtokra, a többi egyéves lovat elvitték magukkal, ezt az egyet azonban ott hagyták. Mindeközben – ismét csak a sors különleges játékossága folytán – Blaskovich Ernő megpillantott egy kék szemű leányt a Nemzeti színpadán, és lehetetlen dolog történt: a nyugodt életet élő, dolgos természetű és kiszámítható férfi szerelmes lett. A több mint húsz év korkülönbség még talán legyőzhető lett volna, de a leány – Szabó Karolina – egy fejjel magasabb volt Ernőnél, ez pedig különös helyzeteket eredményezett a korabeli társasági eseményeken. Nem könnyű szeretni és nem könnyű Európában lovat futtatni sem. Blaskovich Ernőnek mindkét ok miatt lettek ellenségei. Akadtak, akik úgy gondolták, ha a boldogságot elveszik a férfitól, talán a lovát is le tudják győzni. Kincsem egy vidéki nemesúr és egy ibolyaszemű leány tényeken alapuló, igaz története olvasható e regény lapjain. Egy különleges szerelem és egy legyőzhetetlen ló históriája egy szebb világból.

Megjelenés: 2017   Oldalszám: 470   Szemszög: E/3   Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

BORÍTÓ

Már csak a színe miatt is kitűnő. A sok fekete borító között olyan jó látni egy sárgán ragyogót! A hölgy gondolom Karolinát hivatott prezentálni, bár az én képzeletem máshogy alakította a karakter külsejét. Kincsem igazán kaphatott volna rajta nagyobb helyet is, minimum a lányéval egyenlőt. A cím betűtípusa és az alatta lévő minta pedig igazán gyönyörű.

TÖRTÉNETE
Úgy vélem, első sorban nagyon fontos megjegyezni, mennyire is különbözik a filmtől. Sokan vannak, akik látták és azt gondolják, a könyv is ugyan arról szól. Hát, sajnos ki kell hogy ábrándítsam őket. A képernyőn látottaknak nem csak a könyvhöz, hanem a valósághoz sincs köze. Az egyetlen ami egyezik, az Ernő neve. A jellemek a helyszínek és a történések is eltérnek. Nagyjából minden. (Félreértés ne essék, én is láttam a filmet és nagyon nagyon tetszett, ezzel nem akarom leszólni.)

A könyvet két fejezetre osztották. Az első "Karolina". Itt a szerelem része 70% és a lovak csak 30%., míg a második fejezetben, ami a "Csodakanca" elnevezést kapta, az arány pont fordítva van. A cselekmény izgalmas, mégis utam egy picit, főleg az elején. Meg vannak benne a megfelelő fordulatok és várakozás, ennek ellenére kaland és újdonság hiányában nem köti le az embert annyira, mint kéne. Habár az izgalom jelen van, főleg a versenyeken, mégsem tudtam átérezni, hiszen a kanca veretlen ló ként került be a köztudatba, így sejthető volt a megmérettetések végkimenete. (Aki ezt esetleg nem tudta ne haragudjon, nem akartam lelőni a poént.)

Könnyedén olvasható, a leírások pedig lenyűgözőek és még hangulatosabbá teszik. Sokszor nehéz egy mai olvasónak régebbi korokba beleélnie magát a történeten keresztül, de ebben az esetben szinte azonnal át lehet szellemülni. Kiválóan bemutatja az akkori nemesség életét, és kicsit még a színházak világába is nyerhetünk betekintést. Korábban sosem gondoltam volna, hogy ilyen izgalmas. Ugyan történész nem vagyok, de ezek után még sem kérdőjelezem meg, valóban történhetett e így. Mert meglehet, hogy igen.

A tápiószentmártoni birtokot különösen megkedveltem. A lovak csodálatosak és a személyzet is szerethető. Érthető, miért szeretett ott annyi időt tölteni Ernő ás Karolina.

Karolina. Női főszereplőhöz képest mint ha kissé kevés szerep jutott volna neki. Nagyon kedvelhető karakter, nekem ő lett a kedvencem. Fiatal kora ellenére meglepően érett és bölcs, habár ehhez hozzásegítette a családi tragédiája is. Színésznő ként is biztosan nagyon tehetséges volt. Blaskovich úr iránti szerelme és elkötelezettsége tiszteletre méltó, főleg a kitartása, és hogy minden ellenére képes volt rá ha kellett éveket is várni.

Ernő. Sok érv szól mellette, de ellene is. Nagyon jó ember, és csodálatos a lovakhoz való kötődése és szeretete. Szíve hölgyéért pedig mindent képes megtenni. Csak az a hatalmas önérzete ne lett volna. Nagyon sokszor a saját életét nehezíti meg és ezzel persze másokét is. Igaz, hogy képes volt túllépni rajta -7 év alatt csak sikerült neki- ,de sokszor akkor is túlzás volt.

Blaha Lujza. Igaz, csak mellékszereplő, de nagyon szerethető. Sokat segített Karolinának, mindig nagyon jó volt hozzá. Bár a saját élete sem volt könnyű, sosem látszott rajta. Az élethez való hozzáállása és pozitivitása lehengerlő. Nem véletlen volt közkedvelt a férfiak körében.

Sztáray gróf. Ő a kedvenc mellékkarakterem. :) Nagyon jó barátja Ernőnek, mindig az ő érdekeit nézte és tiszteletben tartotta. Nem lehetett könnyű, mégis sikerült neki. A humora kitűnő és mindenkihez kedves volt. A lovakat pedig ő is szenvedélyesen imádta.

Kincsem és Csalogány. Ha már összetartoznak, úgy vélem mindenképp együtt kell említeni őket, ráadásul mindegyikőjük neve Karolinához köthető. :) Hihetetlen, hogy Kincsem minden versenyt képes volt megnyerni és hogy ennyire higgadt tudott maradni állandóan. De persze ez a legjobb barátja Csalogány nélkül nem ment volna. Hisz mindenhová együtt mentek, elválaszthatatlanok voltak.

🌟  🌟  🌟  🌟

EGY KIS KEDVCSINÁLÓ

"A ló nem gőzmozdony, amely kis reparálás után újra száguld. Teher alatt kell tartani, nem kétséges. De pontosan tudni kell, meddig terhelhető. Blaskovich úr kiszámítottan küldi ki a versenypályára, se többre, se kevesebbre, mint ahogy érzi."

"– (…) Azért adott az isten az embernek agyvelőt, hogy az használja is azt!
– Azt hiszem, isten nagyon sok esetben fukar kézzel mérte ezt a csodát."

"– Barátom… – szólalt meg Sztáray egy kis gondolkodás után. – Hozhatok egy nagyon rossz példát jelen helyzetünkre?
– Sosem voltak jó példáid, János – morogta Blaskovich Ernő, és nyoma sem volt a hangjában sértő szándéknak.
– Tudom, de ez most még nekem is billeg kicsit, mert te egy kanca leszel, ne vedd sértésnek."

AJÁNLANÁM? 

Mindenképp! De nem mindenkinek. Annak aki türelmes és szereti a csodaszép leírásokat akkor is, ha nem túl kalandos a cselekmény. Aki romantikával és kalanddal teli regényre vágyik, másfelé keresgéljen. A történet csodálatos és elragadó, betekintést enged nyerni az akkori nemesség életébe. Egy szó mint száz, olvassátok el! ;)

Mia Sheridan: Stinger ​– A Skorpió fullánkja

Könyvértékelés

Sziasztok! :)
A mai alanyomat szeretetcsomagban kaptam és akkor hallottam róla először. Mivel sorozat rész, nem nagyon tudtam, mi legyen a sorsa, de szerencsére segítőkész molytársaim elmondták, hogy nem függ össze az első kettővel, így hát felkerült a polcomra. Sokáig őt sem vettem a kezembe, de most végre megismerhettem Carson és Grace szívmelengető történetét. Remélem, ez után nektek is kedvetek támad hozzá. Íme hát az én értékelésem róla, fogadjátok sok szeretettel. :)

Grace Hamilton az a lány, akinek mindig van egy terve. Pontosan tudja, merre tart az élete, és büszke magára, amiért mindig célt ér. Még sohasem lépte át a határokat, nem foglalkozott a saját vágyaival, és azzal sem, hogy kinek akar ennyire megfelelni.
Ám egyszer csak találkozott Vele…
Carson Stinger semmilyen szabályt nem tart be, csakis a sajátját. A felnőtt szórakoztatóiparban dolgozva mit sem törődik vele, hogy mit gondolnak róla mások. Egyik napról a másikra él, cél és terv nélkül. Tudja, mit akarnak tőle a nők, és azt hiszi, csupán ennyit is tud nyújtani nekik.
Ám egyszer csak találkozott Vele…
Miután a sors arra kényszerítette őket, hogy összezárva töltsenek el néhány órát, mindketten megváltoznak. Ám két olyan ember számára, akiknek találkozniuk sem lett volna szabad, lehetetlen felülemelkedni a teljesen különböző valóságuk határain.
Legalábbis egyelőre…

Megjelenés: 2016     Oldalszám: 424     Szemszög: E/1 (2)     Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

BORÍTÓ

Romantikus, mégis erotikus. Tökéletesen passzol a könyvhöz, bár ritkán találkozok fekete-fehér borítóval, ezért elsőre furcsa volt. A cím színe és betűtípusa is el lett találva, bár Carsonból kicsit többet is mutathattak volna a nagyobb hatás elérésének érdekében, de egye fene, így is elfogadható, sőt..! :))

TÖRTÉNETE 

Mielőtt bármit is írnék, muszáj beszúrnom ide ezt a számot ezzel a klippel. Pont akkor találtam rá, mikor olvastam, és úgy vélem, nagyon nagyon illik hozzá. Rögtön Carson és Grace története jutott eszembe, és miközben ezt írtam, folyamatosan szólt a háttérben.

!!SPOILER- sajnos bárhogy néztem, nem tudtam nem leírni pár dolgot, mely csak a regény előrehaladtával bontakozna ki , előre is elnézést-SPOILER!! 

Na, de kezdjünk is bele.
Már a címe is nagyon jó, egyszerű, rövid, és sok mindenre utal, habár ezek nagy része csak az elolvasás után nyer értelmet.
A történetet hatalmas lelkesedéssel kezdtem el, és talán eleinte ezért is csalódtam benne. A fülszöveg és az értékelések alapján sokkal de sokkal többet vártam el. Az első negyed inkább unalmas volt és kiszámítható, így nem is tudott elkötni. Bár tudtam, mi lesz, mégis továbbhajtott a kíváncsiság, elvégre csak van tartalom a többi oldal mögött is. Azt vártam, hogy a hétfő eljövetelével majd jönnek a nyálas "nem tudok élni nélküled"-es sablonok, de sokkal jobbat kaptam.

Több részre lehetne felosztani az egészet. Az első és az utolsó között az időben ugrálunk előre, röviden láthatjuk az akkori helyzetet és annak következményeit.
Sokszor szoktam izgulni olvasás közben, de ennyire talán még sosem voltam ideges. Az elválástól a végéig szinte a körmömet rágtam, nagyon hozzám se lehetett szólni -egy szuszra olvastam ki a 3/4-ét.

A hangulat fokozása nagyon jó volt, különösen a humor, ami az egészen végigvonult.
Ugyan ugrottam át részeket, de nem azért mert untam, hanem mert tudni akartam, mi lesz már.
Mindketten rengeteget fejlődtek a külön járt utak alatt, de ez nem sikerült volna anélkül a találkozás nélkül -főleg Carsonnak. Ez is azt mutatja, mennyire szükségük van egymásra. Végig a egymás tudta nélkül befolyásolták a másik életét. A reménytelenül  romantikus lelkületűekek mindenképp értékelni fogják. :)
Túl sok pörgést vagy bármit, ami egy vöröspöttyösben benne van, ne várjon senki, mert a rubinpöttyel ellátott regényekben eleve a romantika és a vágyak köré épül minden, de ez nem baj, ők így szerethetőek.

Grace-t kedveltem, habár az élethez való hozzáállásával lehetne vitatkozni.Örökké meg akar felelni magának és a környezetének is, de mégsem boldog igazán. Küzdeni viszont nagyon tud, és mindent el ér amit szeretne. Kicsit idegesítő az előre megtervezett életének folyamatos hajtogatása, de a személyiségének része, akkor is ha rossz tulajdonság. A családja iránti szeretete pedig lenyűgöző.

Carson tipikus rosszfiú aki még a felnőtt szórakoztatóiparban készül filmekben is vállal szerepet. Ki ne vonzódna hozzá? Tetszik, hogy sokkal több van benne, mint amit mutat, és képes igent mondani, egy új, jobb életre. Csodálatra méltó a kitartása, ahogy küzd azért, amit el akar érni.  kemény külső alatt persze érzékeny lélek van, de mégsem a tipikus szépfiú tömegkarakter, van benne valami sokkal több.

"Az élet vad dolog!"

Carson és Grace. Egymás ellentétei. Egy közös pont sincs bennük, a liftbalesetet kivéve -na jó, talán a kitartásuk :D. Nagyszerű volt látni, ahogy két ennyire különböző ember egymásra talál. A múltjuk nehéz és a jövőjük előtt önmaguk állnak csak.
A mellékszereplők is kedvelhetőek. Grace lakótársa/barátnője és Carson legjobb barátja meg aztán főleg. :) A többiekkel se volt gond, néha a háttérből, néha besegítve vettek részt a dolgok alakulásában. A nem kedvelt karakterek itt a "rosszak" voltak, akik vagy őket, vagy másokat bántottak.
A "Tündérmókus" becenév, a liftes jelenet és az epilógus volt egyértelműen a kedvencem. :)
A történet szívbemarkoló (főleg a végén történt események, de ezt már tényleg nem akarom lelőni), boldog és szomorú egyben. Láthatjuk, mennyit jelent a második esély, mely mindkettőjüknek kijárt már. :)

🌟 🌟 🌟 🌟 🌟

EGY KIS KEDVCSINÁLÓ

„Minden jegy közül a Skorpió a legalkalmasabb … arra, hogy az önzés mérgét az egyetemes szeretet elixírjévé változtassa.”

"– Miért lenne a Titanic szartasztikus? – fordult felém teljes testével. – Elsöprő szerelmi történet! Gyönyörű! Mi bajod a Titanickal? Felsóhajtottam. – Grace, a film végén elég sok szabad hely volt azon az ajtón, amelyik a vízfelszínen úszott. Azt akarod mondani, hogy miután annyi mindenen keresztülmentek a túlélésért, nem próbálhattak volna meg egy kicsit jobban elférni azon a fadarabon? Egy olyan fadarabon, ami bőven elég lett volna mindkettejüknek, ha egy kicsit jobban igyekeznek? Nevetésben tört ki. – Várj, ez briliáns! Te tényleg azért nem szereted a Titanicot, mert nem elég romantikus neked? Ez olyan aranyos! – rebegtette a szempilláit."

"A szerelemben nem kell mindig értelmet keresni. És pont ez benne a legszebb, a legrejtélyesebb."

AJÁNLANÁM? 
Mindenkinek! Bár kicsit döcögősen indul, senki ne ítélje meg az eleje alapján! Mindenképp érdemes végigolvasni, mert ritka kincs van ebben a kötetben. Bár tipikus sablonos romantikának tűnhet, valami sokkal nagyobbról és mélyebbről szól. Egy szó mint száz, ne hagyjátok ki a listából. Ígérem, nem bánjátok meg! ;)

Eredményhirdetés! -1. Blogszülinap

                                                       Sziasztok! :)

Végre eljött ez a nap is, mikor az első nyereményjátékom győztesét kihirdethetem. Már nagyon izgatott voltam, és alig vártam, hogy elmondhassam, ki a szerencsés.
Először is nagyon szépen köszönöm, hogy velem tartottatok 💙, habár nem voltunk sokan, minden egyes jelentkezőnek szívből örültem, és aki nem nyert ne csüggedjen, legközelebb talán rámosolyog a szerencse. ;)

Na de ne is húzzuk tovább, a nyertes:

@BerNadettke

"Szia!!!
A nyereményjátékodnak köszönhetően találtam rá a blogodra (aminek már a neve is tökéletes, imádom a Cinder&Ellát). Hú nagyon megtetszett! A Luxenről írt értékeléseidet azonnal olvastam mert már régóta szemezek a sorozattal, a könyvtárban viszont sajnis csak ritkán lehet megtalálni. Ezért is szeretném megnyerni a könyvet.
Az oldaladnak pedig igyekszem rendszeres követője lenni mivel nagyon érdekesek a kritikáid:)
Köszönöm a lehetőséget, és sok sikert a blogodhoz!"

Szívből gratulálok! ^^