Jay Asher: What ​Light – Micsoda fény!

Sziasztok! :)

Ma egy olyan könyvvel érkeztem, amit a héten kaptam és hirtelen felindulásból egy délután alatt ki is olvastam. Közeleg a Karácsony és gondoltam ideje volt már egy ilyen témájú regény elolvasásának. A mű szerzőjének ez a második önálló regénye, bár az elsővel, a 13 okom volt-tal elég magasra tette a mércét. Vajon sikerül ezt túlszárnyalni egy ünnepi témával? Hölgyeim és Uraim, a mai bejegyzés témája nem más, mint Jay Asher-től a Micsoda fény!

A ​szerelem mindent legyőz?
Sierra szeretné megérteni. Caleb szeretné jóvátenni.
Együtt rátalálhatnának az igaz szerelemre – ha elég bátrak ahhoz, hogy elfogadják, ami történt.
Keserédes történet az első szerelemről, a megbocsátás erejéről és a második esélyekről. Arról, hogyan lásd meg a másik valódi személyiségét. Sierra csak átmenetileg lakik a városban: a családjával minden évben eltöltenek itt egy rövid időszakot. Ez idő alatt a lány megpróbál érzelmileg távol maradni a fiúktól – Caleb pedig épp azon dolgozik, hogy megbocsásson önmagának, miután egy szörnyű tettet vitt véghez. A fiú szerint: mindenkinek lehet néha rossz napja. De csak akkor kezd el hinni ebben igazán, miután megismerte Sierrát.

"Nevettem, tapsikoltam, sírtam és hát igen, teljesen beleestem Sierrába, Calebbe és ebbe a tökéletesen megírt, bájos történetbe.”– Jennifer Niven, bestsellerszerző

Előbb összetöri a szíved, majd segít abban, hogy újra hinni tudj a szerelemben.
Add át magad a lebegésnek!

                                          

Megjelenés:2018     Oldalszám:264    Szemszög: E/1     Kiadó: Könyvmolyképző

A BORÍTÓRÓL

Nagyon gyönyörű és iszonyatosan hangulatos! *-* Tetszik, hogy a betűk a kék háttérhez érve átváltanak fehérre, előtte a fehér alapon pedig kék a szöveg. Talán még jobban is tetszik, mint az eredeti. Nem mondanám, hogy annyira nagyon passzolna a könyvhöz de azt sem, hogy semmi köze hozzá.

A TÖRTÉNETÉRŐL

Arról nem beszéltem még, hogy hogyan is került hozzám a könyv és egyenlőre nem is fogok. De nyugi, majd előre láthatólag a két ünnep közt jön egy bejegyzés ahol elmesélem. ;)

Már korábban is sokat hallottam róla annak ellenére, hogy csak egy hónapja jelent meg. Nagy várakozás övezte és azóta osztottátok meg, hogy előrendelhetővé vált. Talán azért is örvend ekkor népszerűségnek, mert egy december elején megjelentetett karácsonyi történet. Ha jó tudom, ez az író második saját regénye, a 213  okom volt után. Azt ugyan még nem olvastam, de már nagyon régóta tervben van, hiszen mégis csak tud valamit az a sztori amiből nemcsak hogy sorozatot csináltak, hanem egyes helyeken be is tiltották. Már ebből is lehet sejteni, hogy milyen magasra tette a lécet. Sokaknál akik olvasták feltételezem az is gondot okozott, hogy a kettőt akarva akaratlanul is összehasonlították. 

Még itt az elején egy mondatot szentelnék a címnek, amit nem igazán értek, hogy kapcsolódik a történethez, mert az elolvasása után se éreztem hogy sok köze lenne a cselekményhez. De ha valakinek van ötlete, ne tartsa magában. :D
Tényleg akkora durranás volt mint vártam? Az az igazság, hogy sajnos nem. A fülszöveg nagyon sokat ígért amit az alapötletből kiindulva remekül ki is lehetett volna vitelezni. Ennek ellenére teljesen mást kaptam, mint vártam. A kiindulási pont tényleg remek: egy lány akinek évente egyszer egy hónapra el kell utaznia, mivel a családi karácsonyfakereskedés decemberre áttelepül egy másik városba, így igazából két életet él. Külső szemmel nézve furcsa belegondolni, de aki születése óta így él, az valószínűleg mást el sem tudna képzelni. A szerelmi szálak és a múltak alapján izgalmasnak és drámával telinek ígérkezik, valahogy mégis egy egyszerű, aranyos kis sztori lett belőle.

Ez természetesen egyáltalán nem probléma, mert így is édes és könnyen érthető, szinte olvastatja magát. A karácsonyi hangulatot pedig garantáltan meghozza, bár már nincs hó, én pont akkor olvastam, mikor az ablakon kinézve még csodálhattam a fehér téli tájat. Jó volt érezni az ünnep hangulatát és beleolvadni abban. 

Nem mondnám kifejezetten humoros regénynek, de sok vicces jelenet és párbeszéd volt benne, amikor mosolyt csaltak az arcomra. 

Viszont volt egy gyengébb pont: a túldramatizálás. Egyes helyzeteket ok nélkül túlgondoltak és bonyolítottak annak ellenére, hogy nem volt akkora súlyuk. 

És akkor térjünk át a szerelmi szálra: erre épül a történet, mégis kevésnek éreztem. Talán az volt furcsa, hogy lassabban bontakozott ki a megszokottakhoz képest. Nagyon aranyos volt egyébként, érezhető a szikra kettejük közt és jók együtt, igazán passzolnak egymáshoz. 

Itt térnék rá a könyv komolyabb témáira.

A megbélyegzés és a pletykák, szóbeszédek hatása az emberekre és az emberi kapcsolatokra. Mikor Sierra először meghalotta, mi történt feltehetően Calebbel, meg sem fordult a fejében hogy csak butaság és nem kell mindent elhinni, amit másoktól hallunk, legalábbis kétségekkel kell hozzá állni. És ő pontosan ezt tette a későbbiekben, bár nem gondoltam, hogy így lesz majd. 

A mű legfőbb mondandója a megbocsájtás, ezért is tökéletes a karácsonyi körítés. Mindenki tett már olyan dolgot amit megbánt és egyáltalán nem büszke rá. Mi lenne, ha ezek alapján mindenkit elítélnének egy életre? Ha bármit próbálnál mondani, meg sem hallgatnának, nem próbálnának megérteni? Ugye hogy borzalmas? Szerencsére Sierra is így gondolkodott és Caleb megértésre és szeretetre talált. Amit ezzel kapcsoltban még nagyon jól csináltak a szereplők és tanulhatnánk tőlük: MEGBESZÉLTÉK a problémákat. Sok kapcsolatban -és itt nem csak a párkapcsolatokra gondolok hanem minden emberi kapcsolatra- sokszor az a bibi, hogy nem megfelelő a kommunikáció, ami miatt szépen lassan elromlik. 

Őszintén szólva nem gondoltam, hogy itt ez lesz a helyzet, mert sok regényben ebből adódtak teljesen feleslegesen a konfliktusok, míg itt már már álomszerűen mentek a dolgok ilyen tekintetben. 

A szereplők életében a család is fontos szerepet játszik. Tudom-tudom, kiében nem? De itt még inkább, hisz mindkettőjük életét eléggé meghatározza.

• Sierra. Már többször is dicsértem és igen, ő egy igazán szerethető karakter. A főhősnők nagy része sokat nyüsszög és magánban sem biztos, nem hogy másokban. Sierra viszont képes kiállni azért amiben hisz és amit szeret, általában nem túlozza el a dolgokat és tényleg egész valóságszerű karakter.
• Caleb. Nem került be a könyves álompasijaim listájára, de szerethető és kedves srác. Az a baj, hogy nekem nem volt teljes a karakter, sokkal jobban ki kellett volna dolgozni, hogy közelebb érezhessük magunkhoz. Az ő múltjával igazán többet érdemelt volna szegénykém.
• Hetater. Az elején nagyon nem kedveltem, teljesen ki voltam bukva a hozzáállása miatt. A könyv fele után kezdtem el megszeretni, de azt hiszem nem teljesen párolgott még el az iránta táplált dühöm. Barátnőként viszont remekül helytállt. 
• Sierra barátnői. Nem mondanám, hogy kedveltem őket. A balhézásuk számomra teljesen érthetetlen volt. De a végén persze mind kibékültek blablabla.
• Siarra szülei. Nagyon jó emberek és szülők is, az apját különösen bírtam. :D Tényleg csak a lányuk érdekeit tartották szem előtt és képesek voltak megbízni benne akkor is ha nem értettek egyet vele.

A lezárás kicsit gyors és semmilyen volt.Szívesen olvastam még volna arról hogy mi lett velük, legalább egy epilógust. Nem mondanám, hogy nekem így kerek volt a történet, mert nagyon nyitva maradt a legfontosabb kérdés, a távkapcsolat kérdése.

Összességében tetszett a könyv annak ellenére, hogy egyáltalán nem azt kaptam amit vártam. Inkább mondanám ezt a könyvet cukinak, mint romantikusnak vagy drámainak, de egyszeri kis könnyed olvasmánynak tökéletes az ünnepekre való hangolódáshoz.

🌟     🌟     🌟     🌟     🌠

EGY KIS KEDVCSINÁLÓ

"… Hány éves vagy te?

-Elég idős vagyok ahhoz, hogy már ne foglalkoztasson a korom."

"– Tudom, mond csak ki nyugodtan, hogy hülye vagyok.

Csak egy idő után válaszol.

-Ezek a te érzéseid.Senki nem ítélhet el téged miattuk.De mielőtt komoly döntést hozol szerintem előtte meg kellene csókolnod. – tanácsolja – ha kiderül, hogy pocsékul csókol, akkor könnyebb lesz elfelejtened."

"A srác úgy fest, mint aki most kelt ki az ágyból és felkapott egy mackóalsót, egy kapucnis felsőt meg egy baseballsapkát. A lány pedig úgy néz ki, mint aki felhúzta az órát jó koránra, megkávézott, reggelizett, belőtte a séróját, kisminkelte magát, majd felkeltette a tesóját."

AJÁNLANÁM?

Ha egy kis kikapcsolódásra vágysz és szeretnél ráhangolódni az ünnepekre, akkor ez a könyv pont neked való! Viszont ha nem szereted az cuki könnyed történeteket vagy azt, ha szituációk feleslegesen túl vannak dramatizálva, akkor talán keress inkább más könyvet a hangolódáshoz. Egyszer mindenképp megéri elolvasni, remek kis történet. :)