Ma egy olyan könyvvel érkeztem, amit egyszer már 2014-ben elolvastam és szinte meg is feledkeztem róla, pedig nagyon szerettem. Könyvtári példány volt, így nem került a polcomra, talán ez volt az oka. Azóta már néhányszor szembe jötte velem, de különösebben nem foglalkoztam vele. Viszont mikor nemrég kijött a Netflix-es filmváltozata, úgy éreztem újra a kezembe kell vennem és átélnem ezt a barátságról és szerelemről szóló történetet. Tehát fogadjátok szeretettel Beth Reekles: Kissing Booth- Csókot vegyenek! c. könyvének értékelését! :)
Egyetlen csók… mégis
mindent fenekestől felforgat…
Amikor
az iskola Tavaszi Karneválján Elle csóksátrat nyit, úgy hozza a sors, hogy az
ajka összeforr Noah-éval, és ettől Elle élete fenekestől felfordul. Románcuk
azonban korántsem mesébe illő, és Elle joggal tart attól, hogy előbb-utóbb
összetörik a szívét… Vajon elnyeri végül Elle a boldogságát?
A
Kissing Booth a legnagyobb szenzáció a Wattpad-en: eddig 19 millióan olvasták,
és 40 ezren szóltak hozzá. A könyv elnyerte a legnépszerűbb tiniregénynek járó
Watty Award-díjat.
Megjelenés:2013 Oldalszám:304 Szemszög: E/1 Kiadó: Manó Könyvek
A BORÍTÓRÓL
Háát azt hiszem, már tudjátok mi a véleményem azokról a borítókról, amiken egy fél fej/arc látható. Persze vannak esetek, amikor egész szépen és ízlésesen meg vannak csinálva, de a Kissing Botth nem azt a tábort erősíti. Talán ha messzebb álltak volna... vagy egy csókfülkében ülnének, ami még jobban illene a sztorihoz. :D
A TÖRTÉNETÉRŐL
Mint azt már fentebb említettem, korábban is volt már dolgom ezzel a könyvvel. 2014-ben vettem ki a városi könyvtárunkból és azt hiszem pár napon belül ki is olvastam. Nem emlékeztem teljesen a sztorijára, de nagyjából tudtam miről szól, mikor megláttam, hogy filmet készítettek belőle. Ezzel volt tele a könyves világ, legalábbis én mindennap minimum kétszer találkoztam vele. Mikor kezdett lecsengeni a kezdeti lelkesedés, arra gondoltam, jó lenne újraolvasni és egy bejegyzésben nektek is bemutatni. Múltkor ugyebár azt mondtam, nem akarom felborítani a sorrendet, így jogosan felmerülhet bennetek a kérdés, hogy akkor most miért tettem ezt mégis? Nyugalom, a bejegyzés végén mindenre fény derül. ;)
Fontosnak tartom már az elején elmondani, ha valaki esetleg nem tudná: az írónő csupán 17 éves volt, mikor először kiadták a regényét. Azt hiszem, Wattpadon írta, és annyira tetszett az embereknek, hogy végük kiadatta. Szerintem azért ez elég lenyűgöző, mert én például ezt meg nem mondtam volna a könyv alapján.
Aranyos alapsztorija van, amit elég jól sikerült is kivitelezni. Egy tipikus gimis-romantikus történet, ahol a barátságnak is nagy szerepe van. Gyorsan olvasható, könnyed hangnemben lett írva, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy két délután alatt ki is olvastam. Nincsenek benne unalmas és felesleges részek, a cselekmény halad a maga ütemében. Fordulatokban és meglepő eseményekben nem túl gazdag, de szerintem ez nem gond. Inkább a szereplőkön és a köztük lévő kapcsolatra van fektetve a hangsúly.
Igen, klisék is vannak benne, de szerinek egyáltalán nem vészes. Elvégre melyik tiniregényben vagy bármilyen regényben nincs egyetlen klisé sem? Nem is szeretem ezt a kifejezést használni, mert tudom, hogy nem egyszerű, sőt nagyon nehéz olyan történetet alkotni amiben egyetlen olyan elem sem jelenik meg, ami korábbi könyvekben már feltűnt.
A karnevál és a csóksátor is nagyon hangulatos volt, bár a bulik mint ha túlzásba lettek volna véve. Oké, hogy amerikai középsuli meg minden, de ennyi buli a földön nincs. :D Egy dolgot még kicsit furcsálltam, bár kifejezetten felüdülés volt: Elle és Lee mindenkivel jóban volt. Nem tartoztak egy klikkhez sem és nem volt utálkozás, gúnyolódás a történetben.
A barátság szála nagyon tetszett, talán jobban is mint a szerelem. Külön pirospont, amiért semmiféle romantikát nem akart beleerőltetni Lee és Elle barátságába. Ez így tökéletes volt, szinte mint ha tesók lettek volna, mindig segítették egymás és ott voltak a másiknak, ha szükség volt rájuk. Egy ilyen barát pedig tényleg mindenkinél és mindennél fontosabb a másik számára.
A problémamegoldással is minden rendben volt, nem nyüszörögteg napokig egy jelentéktelen dolog miatt. Kevés jelentős konfliktus volt, a végén volt az, ami igazán számított. Az egész regény során csak egy valami volt amit nem értettem, és ez eléggé ki is akasztott. Mégis mi az Istent tett szerencsétlen Noah? Oké, van pár dolog amire azt lehet mondani, hogy erre értették, de szerintem semmi olyat nem tett, amiért így meg kellett volna kövezni. A döntéseket nem egyedül hozta, és sosem bántotta a lányt. Akkor meg mi volt az a világrengető cselekedet? Csak én maradtam le róla? Vagy most akkor mi van?
Itt az értékelés vége felé pár szóban még ki szeretnék térni a filmváltozatára is. Az elolvasása után néztem csak meg, amit megbántam. Nem véletlen néztem meg mindig előbb a filmet, és csak azután olvastam a könyvet. Persze mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai is, ezért bizonytalanodtam el ebben az esetben. Később tervezek egy újfajta bejegyzéstípust is, ahol spoileres lesz a tartalom, mert a könyvekből készült filmeket fogom értékelni és összehasonlítani. Most pedig mint ahogy eddig is, spoiler nélkül mondok pár szót róla. Borzalmasan rossz volt a könyv után. Az események sem abban a sorrendben történtek, ahogy kellett volna és felesleges vagy egyáltalán nem létező részeket kreáltak bele. A színészek.. Elle karakterét játszó színész jó választás volt, a többi más kevésbé. Sok apró dolog van még ezen kívül, de kettő jelentősebb volt, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Elle a történet szerint utál motorozni és retteg rajta, talán összesen kétszer ül fel rá, mikor muszáj, de akkor sem szívesen. Ellenben a filmes változatban rengeteget motoroznak, sőt még egyedül is megy vele. WTF? A legjelentősebbet, a barátságukat Lee-vel...nost azt a szálat egyzserűen tönkretették. Kiakasztó a végén az a jelenet...
A szereplők ugyanolyan fontosak, ha nem fontosabbak voltak, mint a cselekmény. Mindenki fejlődésen ment keresztül, akkor is ha nem volt olyan nagy vagy látványos a végeredmény. A karaktereken és a közöttük lévő kapcsolaton volt főleg a hangsúly. A két legjelentősebb: a barátság és a szerelem, valamint ezek összeférhetősége.
- Rochelle (Elle). Nem mondanám, hogy egyszer sem nyafogott, de nagyjából normális volt. Könnyű vele azonosulni, kedves és nagy szíve van, bár néha rosszul cselekszik, de mindig jó szándék vezérli. Gyakran naiv és tesz furcsa dolgokat, de ki nem?
- Lee. A kedvenc szereplőm.Ő volt a legaranyosabb és legviccesebb karakter. Róla is jó lett volna többet olvasni, de örülök, hogy megtalálta a boldogságot. Talán azért is szerettem ennyire mert mindig szerettem volna egy fiútesót, egy ikertesót vagy egy ellenkező nemű legjobb barátot.
- Noah. A tipikus rossz fiú. Akiről persze a későbbiekben kiderül, hogy vannak érzelmei, sőt. Kedveltem Noah-t is, bár jó lett volna róla egy kicsit többet megtudni, mert így nem tudtam igazán a szívembe zárni.
A szülőket is kedveltem, bár nem sok vizet zavartak. Flynnék szülei valahogy mindig találtak egy programot vagy épp nem voltak otthon, mikor buli volt. :D Elle apukája jófej, a kisöccse pedig iszonyatosan cuki. Az édesanyjáról nem tudni semmit, ez egy kicsit zavaró is volt számomra.
A történet vége véleményem szerint egy kissé túl nyálasra és cukormázasra sikerült a többi részéhez képest. Nem mondanám kifejezetten negatívumnak, de ezen egy kicsit még lehetett volna finomítani. A lezárás viszont túl gyors volt. Talán még egy kis betekintés a jövőbe is elfért volna ott, de ez így nagyon hamar véget ért. Olyan szempontból jó, hogy esetleg egy folytatás számára nyitva hagyta a cselekményt, de akkor is. Ne haragudjatok, hogy nem tudom jobban kifejteni, de nem akarok spoilerzeni.
Összességében nem bántam meg, hogy újraolvastam. Bátran mondatom, hogy ugyanazt az élményt nyújtotta, mint az első olvasáskor. Fél csillagot viszont le kell vonnom, mert még mindig nagyon zavar, hogy nem tudom, mi a fenét tett szerencsétlen Noah ami miatt szint meglincselték.Ezen kívül minden rendben volt, remélem sokakhoz eljut még ez a történet. :)
🌟 🌟 🌟 🌟 🌠
"– Nem is tudom, mióta próbállak már elérni. – Úgy kábé mégis mióta? – Ööö… talán négy perce? Kétszer is próbálkoztam."
"– Hűha. Ez elég sokáig tartott. – Micsoda? – Bányarémből egész csinossá változni – mondta Brad a foghíjas tízévesek édes mosolyával."
"– Lee Flynn! Mégis mi az istennyilát művelsz te idebenn? – visította egy női hang. Az egyik matektanárnő volt az: Miss Harris, aki mintha a semmiből bukkant volna elő. – Ööö… női bajok… Tudja, tanárnő… durva menstruációs görcsök…"
AJÁNLANÁM?
Igen! Azoknak akik egy kis kikapcsolódásra vágynak, tökéletes olvasmány lehet. Könnyed, romantikus történet a gimnazista fiatalok mindennapjainak problémáival átitatva, nem kell tőle mély mondani valót vagy világmegváltó gondolatokat várni. Ha mégis erre vágysz, akkor ez nem a te regényed lesz. Ha úgy érzed, kinőttél már ebből a kategóriából, inkább kíméld meg magad és keress egy komolyabb hangvételűt. Ha felkeltettem az érdeklődésed, mindenképp vágj bele. Hidd el, nem fogod megbánni!;)
Játszatok velem, és nyerjétek meg a Csókot vegyenek! -et!
Hogy miért pont ezt a művet választottam? Mivel ez egy őszi játék, amikor sokunknak megkezdődik egy új tanév, így olyan könyvet szerettem volna választani, ami kicsit visszahangolódni és könnyedségével kikapcsolódni is segít. Ráadásul a gimnazista korosztályról szól, így még könnyebb azonosulni vele. Nekem tetszett, így bátran tudom ajánlani és remélem nektek is meghoztam hozzá a kedveteket. :)
Mit kell tenned, hogy megnyerd?
- Nézz szét az oldalon, és szólj hozzá valamelyik bejegyzéshez. (nem muszáj ehhez is, elég csak egyhez) VAGY írd meg molyon üzenetben, ha nem tudsz hozzászólni.
- Írd le az észrevételed, véleményed, és hogy miért szeretnéd megnyerni a könyvet.
- Írd le az e-mail címedet is, hogy értesíteni tudjalak majd a játék végén.*
- (NEM kötelező)
- Látogass el Beth Reekles facebook oldalára vagy blogjára, hisz mégiscsak neki köszönhetjük ezt a művet. :)
- ha tetszik a blogom, légy Te is rendszeres olvasóm. :)
A nyertest e-mailben értesítem és a blogon is közzé teszem egy bejegyzésben.
A játék szeptember 23.-ig tart, aznap sorsolom ki és teszem közzé a nyertest is.
Sok sikert mindenkinek!
*Természetesen nem áll szándékomban visszaélni vele, csupán kapcsolatfelvétel céljából van rá szükségem.
Szia!
VálaszTörlés1)Anne L.Green regényének értékeléséhez írtam pár sort.
2)1-Mert még nem olvastam.
2-Mindig nyitott vagyok egy jó kis romantikus történetre.
3)Email címem: katalin.szell;@freemail.hu
+Like-oltam Reekles facebook oldalát.
+Már korábban felíratkoztam a blogodra.
Köszi a játékot!
Kati
Szia! Először is köszönöm a lehetőséget a játékra :)
VálaszTörlés1. A boldog könyvfüggő vallomásai book taghez szóltam hozzá
2. Már olvastam a könyvet és egyszerűen imádtam 😍 szívesen látnám a polcomon
3. Az email címem: lovas7474@gmail.com
+ Feliratkoztam a rendszeres olvasók közé
Szia! :)
VálaszTörlésKöszönöm a lehetőséget először is! :)
1. Róbert Katalin - Szelídíts meg értékeléséhez írtam
2. Már olvastam a könyvet és nagyon szerettem! Szóval nagyon örülnék egy saját példányak. :)
3. E-mail címem: horvathbettina1121@gmail.com
+ like-oltam az írónő oldalát
+ feliratkoztam a rendszeres olvasók közé