Ha minden igaz, már egy jó ideje nem volt hazai szerzőnk művéről értékelésem, ezért ma egy ilyennel érkeztem. Az írónőnek már két könyve is megjelent egy sorozat része ként, a harmadikig pedig már nem is kell olyan sokat aludni, hogy a kezünkben tarthassuk. Egy sorozat, ami visszarepít minket a történelemben az első világháború időszakába. Egy szerző, aki mindezt zseniálisan megalkotta. Egy regény, ami korhű, mégis szórakoztató. Hölgyeim és Uraim, a mai bejegyzés témája nem más, mint Tomcsik Nóra: A baronet lánya című kisregénye!
A huszonegy éves Gwendolyn izgatottan várja, hogy Londonba érkezve újra találkozhasson a jóképű és megnyerő Mr. Colinnal, és arról álmodozik, hogy hamarosan a férfi felesége lesz. Apja azonban egy másik, előkelőbb fiatalembert jelöl ki a számára.
Gwendolyn eltökéli, hogy kitart Mr. Colin mellett, akár megszökni is kész a férfival, ezzel azonban veszélybe sodorja saját becsületét.
Megjelenés:2018
Oldalszám:140 Szemszög: E/3 Kiadó: Magánkiadás
A BORÍTÓRÓL
Letisztult, egyszerű és mégis mindent elmond. A színvilága gyönyörű, tökéletesen illik a könyv hangulatához. Bár a minták a középső ovális körül elég khm..érdekesek, de ez egyáltalán nem von le az összképből. Még a betűtípus is remekül passzol.
A TÖRTÉNETÉRŐL
Először is azzal kezdeném, hogy miért nincs feltüntetve, hányadik része a sorozatnak. A változások kora sorozathoz kapcsolódik ugyan, de mivel ez egy spin-off kötet, így igazán sehova nem lehetne rangsorolni. Időben mindenképp az első előtt járunk, hisz ez a történet kedvenceink felmenőiről szól.
Egy kis visszatekintés annak, aki nem tudná, miről is van szó: mindkét részről készült egy kis összefoglalóm, melyet ITT és ITT olvashattok.
Anglia az 1910-es évek hajnalán.
A szegény sorsú Henry, abban a reményben, hogy pénzt és rangot szerezve elveheti a gróf kisasszony Sarah-t, Londonba utazik. Sarah azonban választás előtt áll. Az egyszerűbb életet választja-e Henryvel, vagy elfogadja a birtok új örökösének, Jacobnak házassági ajánlatát és ezzel a grófnői címet? Bátyja, George ugyanis lemond örökségéről és papnövendék lesz Lancesterben, ahol hamarosan megismeri a tragikus körülmények közt elárvult, ám mindig derűs Annát. Mindeközben George és Sarah húga, a bájos és lázadó kamasz, Charlotte arról álmodozik, hogy Henry egy nap őt veszi el feleségül.
Mind az öten más-más tervekkel és ábrándokkal vágnak neki a körülöttük egyre gyorsabban változó világnak, ahol a társadalmi elvárások és előítéletek mellett leginkább önmagukkal kell újra és újra megküzdeniük.
A dolgok aztán váratlan fordulatot vesznek, mikor Henry New Yorkba érkezve radikális, rendszerellenes szervezkedések és lázongások közepébe csöppen. Az egyre aggasztóbb történések után Henry kénytelen arra a következtetésre jutni, hogy mindez csupán valami sokkal veszedelmesebb esemény előszele, mely így vagy úgy, de majd mindannyijuk életét megváltoztathatja.
A történet folytatódik…
Sok nehézség és hosszú útkeresés után Henry, George, Anna, Sarah és Charlotte élik a gondtalan ifjúság éveit. Küzdenek álmaikért, vívódnak, lázadnak, szerelmesek, kiábrándulnak vagy épp lelkesednek.
Pont, mint bármelyik fiatal, épp csak rossz korban születtek…
Amikor kirobban az I. világháború, minden átértékelődik: szerelmek, barátságok, viszályok és a régi ábrándok is. Az egyetlen, igazi cél a túlélés és, hogy az egyre nagyobb embertelenségben ne veszítsék el végleg önmagukat.
A könyv hosszra nem túl hosszú, amit kifejezetten sajnálok, mert remek történet és bármeddig el tudtam volna olvasni. De mivel a sztorival nem függ össze szorosan, különálló kisregényként is tökéletesen megállja a helyét. Az olvasás sorrendje sem számít, bátran lehet akár előtte, közben vagy utána is olvasni.
!SPOILER!
Mint már említettem, ez egy a regényhez kapcsolódó kis történet. De hogyan? - kérdezhetitek. Ezt inkább spoilerveszély alá rakom, hátha valaki nem szeretné előre tudni. :D Az a vicces, hogy nekem eleinte le sem esett, hogy mi a helyzet. Lehet, hogy csak én vagyok ennyire kuka, de mikor rájöttem, hogy George szüleiről szól..woow. A történetben őket mindig Lord és Lady McAdams-ként emlegették, így a nevekről semmi nem ugrott be. Meg eleinte ugye Charles sem volt a képben, ez pedig még jobban összezavart. Hihetetlen, hogy Gwen az a Gwendolin, akit szülőként láthattunk..el sem hiszem, hogy az a nő volt valaha ilyen. Le vagyok sokkolva. :D
!SPOILER!
Na és akkor térjünk is rá a sztorijára. A 19. század végén járunk, ami személy szerint az egyik kedvenc korszakom. Főleg a romantika szálán van a hangsúly, de persze vannak másak is kisebb jelentőséggel, mint például a szülő-gyermek viszony vagy a testvéri kapcsolat.
A történtekben persze Gwen-nek is nagy szerepe van és nem mentség mindenre a naivsága, de mind tudjuk, mennyire el tud vakítani a szerelem. Eleinte még én is hittem neki, hittem benne, hogy az igazival van dolga aki bármit megtenne érte és küzd a szerelmükért, de én is naiv voltam. És a végén mégis jól tette az apja, hogy ezt a sorsot szánta neki.
Ebből is látszik, hogy vannak problémák, melyek nem új-keletűek, hanem mindig is jelen voltak.
A hangulata pedig nem győzöm hangsúlyozni, milyen remek volt. Ha nem tudnám, hogy kortársszerző tollából származik, el sem hinném. A kor és az egész eseménysorozat hangulatát remekül megalkotta. Ami még nagyon meglepett és el is szomorított, hogy milyen realisztikus volt az egész. Valóban voltak hasonló szituációk és nem mindig kaphatjuk meg azt, amit szeretnénk. A befejezés nem mindig boldog, de a folytatás lehet szép. :)
Amit nagyon szerettem benne, az az udvarlás rész volt. Annyira sajnálom, hogy ez manapság szinte teljesen kikopott a társadalombó. :/ Persze tisztelet a kivételnek.
A lezárás viszont mint ha kicsit hamar megtörtént volna. Persze maga a sztori sem hosszú. de olyan szépen fel lett vezetve, a cselekmény haladt előre a maga ütemében, majd gyorsan megtörténik a lezárás és ennyi volt.
Térjünk is rá a szereplőkre. Van belőlük bőven, viszont most csak a három leglényegesebbet emelném ki. A lány szüleire jogosan lehetne haragudni, de ők csak Gwen érdekeit tartottá szem előtt, azt nézték, mi a legjobb neki. Bár ebben nem voltak egy véleményen, szerintem megbocsájtható a "bűnük". :)
- Gwendolyn. Meglepően kedvelhető személyiség, bár egy kicsit naiv. Mondjuk meg tudom érteni, nehéz lehet a szerelmet keresni és harcolni a szüleink ellen.
- Charles. Még mindig imádom! Fiatalon pedig kimondottan elbűvölő volt.
- Mr. Collins. Nem mondom, hogy már az elején meg volt róla a véleményem, de egy idióta. Az ilyen férfiaktól mentsen az ég.
Összességében nagyon szerettem, egyáltalán nem csalódtam az írónőben! Remekül kikapcsolt amikor szükségem volt rá és visszarepített a múltba, ráadásul a kedvenc koromba. Kell ennél több?
🌟 🌟 🌟 🌟 🌟
EGY KIS KEDVCSINÁLÓ
"– Ezért kell házasodni – vágta rá Edward. – Kettesben szomorkodni és bosszankodni a világ dolgain még mindig jobb, mint egyedül."AJÁNLANÁM?
"Aznap este, úgy szerette a feleségét, ahogy csak az tud, aki szerelemből házasodott."
"Nem mondom, hogy nem vetem meg mélységesen az ilyesmit, és sosem fogom elfelejteni, de a lányom vagy, és akármit is teszel, ezen semmi sem változtat. Egy nap majd te is rájössz, mennyi minden felett képes szemet hunyni egy anya."
Ha egy kis időre el szeretnél vonulni a világ elől és egy röpke sétát tenni a múltba, mindenképpen olvasd el! Ebben a regényben minden megvan, ami egy jó romantikus történethez szükséges.. csak épp nem napjainkban játszódik. De ez semmit nem változtat az olvasás élményén, remek hangulatú, könnyed kis szerelmes történet ez. :) És ne ijesszen meg a jelző, hidd el, amint belekezdesz észre sem fogod venni, hogy a 19. század végén jársz! ;)- Köszönjük ezt a csodálatos könyvet, Nóri! <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése