2018. január 14., vasárnap

Jessica Park: Flat-Out ​Love – Szeretni bolondulásig (Szeretni bolondulásig 1.)








Könyvértékelés










Sziasztok! :)
Jessica Perk regénye szeptemberben került hozzám, ő volt az ajándékom a rubinpöttyős szeretetcsomagban. Korában már hallottam róla, de nem igazán fogott meg. Viszont örültem, hogy a másik rész már megjelent, így nem kell várnom. Az Ég veled elolvasása után valamiért hatalmas késztetést éreztem, hogy ennek álljak neki, és ne halasszam tovább. És milyen jól tettem!!
A srác magas volt, legalább száznyolcvan centi, szőkésbarna haja a szemébe lógott. Pólóján az a felirat állt: Nietzsche a haverom.
Íme, Matt. Julie Seagle kedveli őt. Nagyon is. De ott van még Finn. Akibe Julie teljesen belezúgott.
Bonyolult? Kínos? De még mennyire.
Julie nemrég költözött Bostonba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait: mégis honnan tudhatta volna, hogy édesanyja régi jó barátnőjének családjánál fog kikötni? Csak ideiglenesen akart megszállni náluk. Arról szó sem volt, hogy fontossá válik a Watkins család számára, vagy hogy beleszeret az egyik fivérbe. Pláne nem abba, amelyikkel még egyszer sem találkozott személyesen. De hát számít ez? Finn megérti őt, jobban, mint valaha bárki. Ők ketten egy hullámhosszon vannak.
De a szerelem – és annak mindenféle csavaros, bonyolult változata – mindig tartogat meglepetéseket. És soha senki nem ússza meg sértetlenül.




Megjelenés: 2013   Oldalszám: 382  Szemszög: E/3  Kiadó: Könyvmolyképző

BORÍTÓ
Már az elolvasása előtt is nagyon tetszett,különlegesnek tűnt. A betűkben lévő minták szimbólumok, a könyv legfontosabb dolgait/eseményeit ábrázolják. A fehér háttér a maga egyszerűségével pedig tökéletesen kiegészíti, habár ellentétben áll a történet bonyolultságával. Jól tették, hogy meghagyták az eredeti borítót. :)

TÖRTÉNETE
Fontos! NE ítélj a fülszöveg alapján!! Nekem is sikerült elkövetnem ezt a hibát. Mikor megkaptam nem igazán fogott meg, úgy voltam vele, majd elolvasom ha egy tipikus romantikus egyetemes szerelmi háromszöges történetre vágyom. Olyan semmilyennek tűnt és kedvem sem volt hozzá. Ha nem döntök úgy, hogy elkezdem beszerezni a sorozataim összes részét és nem látom meg, hogy ebből már csak kettő kell, talán csak idén kezdeném el.

A szemszög E/3, bár nem igazán értem, miért, hiszen így is végig Jule szemén át láttunk mindent. Persze így is átjött minden és nem okozott különösebb problémát, de talán picit jobb lett volna E/1-ben olvasni. Bár ahogy láttam, többen is vélekednek így a kérdésben rajtam kívül.
Időben egyenesen halad, nem tekint vissza a múltba, viszont előrefelé sokat ugrál. Vannak hosszabb és rövidebb kihagyások is benne, ennek ellenére rendezett és szinte fel sem tűnik, ha kimarad egy nyár.

Sokan azért nem szeretik, mert kiszámíthatónak tartják. Persze érthető, ha valaki már az elején rájön a dolgokra, annak nem lesz ugyanolyan az élmény. Bevallom, mikor a felénél jártam, elolvastam a Matt bolondulásig fülszövegét és akkor jöttem rá arra a szálra, de ha nem tettem volna meg, valószínűleg meglepetésként ért volna.

A történet remekül ki van dolgozva. Az alapötlete egyszerű, mégis nagyon jó. Érdekes egy hétköznapi család nem hétköznapi életéről olvasni. Jó, ennek a mondatnak így nincs sok értelme :D. Itt arra gondolok, hogy igazából ez bármelyik család lehetne - egy random família a világból, de akár a szomszédaid is.
Rendezett és érthető, nincs összecsapva a sztori fonala. Az írónő nem vitte túlzásba, de nem is próbálta meg minimalistán megoldani, így megtalálta az arany középutat.
A dolgok érthetőek, a homály ami fedi azért nem tüntet el teljesen mindent. Nem kapjuk meg egyszerre az összes infót, szépen, lassan adagol mindent és próbál rávezetni a dolgokra.

Végig fent tudta tartani az érdeklődésemet, szinte olvastatta magát - jó, nagyrészt a titok miatt, de hát pont ez volt a lényege. Természetesen nem mondom el mi az, de nálam nagyot durrant. :D Mint fent említettem, csak a felénél jöttem rá, de ott is csak az egyik titokra. Igen, több is van.
A szerelmi szál is jelentős, de a többi dologhoz képest kissé háttérbe szorul.

Na de térjünk is rá a szereplőkre és a remek karakterkidolgozásra. Sok regénynél esnek abba a hibába, hogy túl tökéletesre alkotják meg a hőseiket. Itt viszont a szereplők egyáltalán nem hibátlanok, sokszor tévednek és ettől csak még emberibbek lesznek. Annak ellenére, hogy egy szemszögből látunk mindent a többiekhez is ugyanolyan közel tudjuk érezni magunkat.

Jule. Többen tartják őt idegesítőnek és hisztisnek, de szerintem pedig épp ellenkezőleg. Hatalmas szíve van és mindent megtesz, hogy segítsen, de nem lehet egyszerű, ha senki nem mondja el neki, mi folyik itt. Szándékai pedig a többiek hozzáállása miatt tűnnek negatívnak. Mindig igyekszik pozitívan állni a dolgokhoz, reakciói pedig teljesen érthetőek.

Matt. Ohh Matty! Szerintem nincs olyan olvasó, aki ne szerelmesedett volna bele bolondulásig. Mindig a családja, főleg a húga érdekeit helyezte a sajátjai elé és megnehezítette a saját helyzetét. Bár csinált érthetetlen hülyeségeket, mégis elnéztem neki, mert soha nem akart rosszat, csupán gyáva volt. A humorát nagyon nagyon szeretem és a pólói.. :D. Jelleme sokat fejlődött a történet alatt, szerencsére pozitív irányba és végre megtanulta jobban értékelni és elfogadni önmagát.

Celeste. Egy sérült, folyamatosan küzdő nagyon szerethető kislány. Nem lehet könnyű neki de igyekszik kitartani. Jule lesz a megmentője, aki nem megváltoztatni próbálja, hanem segíteni neki. Ez nagyon sokat számít, mert így megmaradhatott olyannak, amilyen mindig is volt. Celeste pedig a saját kis különcségével, humorával és bájával az igazi.

Finn. Finn az Isten ugyanolyan szerethető, mint Matt csak vadabb kiadásban. Ha akarjuk, ha nem, a szívünkhöz nő :)

Egy csodálatos könyv ami bebizonyítja, hogy a szeretet mindenre képes. Nem véletlenül tartom a tavalyi évem egyik legjobb -ha nem a legjobb- olvasmányának. :)

🌟  🌟  🌟  🌟  🌟

EGY KIS KEDVCSINÁLÓ
"A mai pólón az állt, hogy ÉN: mint te, csak jobb kiadásban."
"– Jó jelnek tartom, hogy van olvasnivaló. Barátságos atmoszférát érzékelek itt."
"A fiú elnevette magát.
– Szeretem, ha Mattynek hívsz. Olyan… édi.
– Édi? Ennél jobb szó nem jutott eszedbe? Azt hinné az ember, hogy az abnormálisan nagy agyaddal jobbat is ki tudsz találni az édinél.
– A gyertyaillat kiszívta belőlem az okosságot."
AJÁNLANÁM? 
Naná! Sokkal több van benne, mint azt az ember elsőre gondolná. Gyönyörű történet, ami bebizonyítja, hogy a szeretet mindenre képes. Tele van titkokkal és izgalommal, habár a romantika kevesebb benne mint amit a rubinpöttyös könyvektől megszoktunk, még is ott van benne, méghozzá nem is akárhogy. A fülszövegnek pedig ne higgyetek, ez a történet nem a megszokott sablonos egyetemi szenvedős szerelem. Na de nem is árulok el többet, olvassátok el és megtudjátok! ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...