2017. október 8., vasárnap

Mutatok egy remek klasszikust! 1.

Petőfi Sándor: Az apostol



Sziasztok! :)
Ez itt az új "sorozat" a Klasszikusok első része. Eredetileg Kötelezőkről lett volna a neve, de ez így jobban hangzik és talán többen megnézitek amit írtam róluk és elolvassátok a műveket. Az ihlet Nikitől jött a Könyvesem blogról, ahol nemrégiben találkoztam az Ajánlok egy könyvet a figyelmedbe! című rovatával. Nagyon megtetszett, hogy nem mondja el, miről szól, mégis vonzza a figyelmet. Niki, ha ezt olvasod, remélem nem haragszol meg ezért. :) Mivel emelt magyar fakultációra járok, több kötelező olvasmányom van mint másnak, amiket elolvasás után itt fogok megosztani veletek. Lesz egy része ahol elmondom, miről szól, és egy kis érdekesség is a magyar kedvelőinek. :) Remélem elnyeri a tetszéseteket és talán el is olvassátok őket. Fogadjátok sok szeretettel! :)




Petőfi Az apostol-ban 1848 nyarán újragondolja mindazokat a gondolatokat és eszméket, melyek addigi költészetének fő alkotórészeit képezték. Mindeközben kiemelt szerepet kap a szabadság, a szabadsághoz való jog, melynek gyakorlása azonban kötelezettségekkel, lemondásokkal és áldozatokkal is jár. Erre csak az apostolok képesek. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt történet hőse, Szilveszter, olyan cselekvő forradalmár, akit már nem csak az indulatok mozgatnak ösztönszerűen, cselekedeteit elsősorban a tudatosság vezérli.




Érdekességek

Először Petőfi halála után 1851-ben jelent meg, de az első hiteles szöveg csak 1874-ben látott napvilágot.
A főszereplő statikus hős, vagyis ember megváltó gondolatai vannak, Istennel beszélget és magát Apostolnak vallja, de de nem tud fejlődni, állóképszerű. (Értsd: a világot meg akarja váltani de a családját nem tudja eltartani.)
A műben mindenhol jelen van az erkölcs.
Főhősünk kedvenc tantárgya - pont mint Petőfinek- a világtörténelem.
Feleségével sosem házasodtak össze hivatalosan, csupán örök hűséget fogadtak.
~ Nagyon sok életrajzi vonás van benne.

Véleményem

Nekem személy szerint annyira nem nyerte el a tetszésemet. Nem volt rossz és mivel rövid, egy olvasást mindenképp megér. Inkább viccesnek találtam, habár nem volt humoros egy cseppet sem. A főhős állóképszerűsége és a börtön és a börtön utáni jelenetek..annyira irreális volt az egész. Hogy lehet valaki ilyen? Ennyire ostoba és meggondolatlan? Mindezek ellenére elszomorított amit a családjával tett, a felelőtlensége. Az utókor persze majd megbecsüli, de úgy vélem sokkal többet is tehetett volna. A leírás és a hangulatteremtés viszont tökéletes volt.


Miről is szól?

A történet egy városi ház padlásszobájában kezdődik, ahol megismerkedhetünk a főszereplőnkkel Szilveszterrel és családjával.
Miután a padlásszoba bemutatásra kerül elmondja, milyen nagy szegénységben élnek, éheznek. És mi vezetett idáig? Ezt tudhatjuk meg rögtön ezután a múltba való visszatekintésben.

Mikor megszületett, édesanyja egy gazdag házaspár hintójába tette, hátha azok majd felnevelik. Ők azonban a kocsisnak adták a gyereket,mert nekik nem kellett. Egy talált jószágot előbb felneveltek volna, mint egy gyereket. Az ifjú sem tudott vele mit kezdeni, kitette a kocsma ajtaja elé. Ezután egy öreg tolvaj akadt rá, aki hazavitte és megegyezett szomszédasszonyával, hogy felnevelik. Ő pénzeli, a nő pedig minden mást csinál. Szilveszternek keresztelték el, mivel szilveszter napján találták. Innét kezdődött a hányatott élete. A tolvajt felakasztották, az asszony pedig kidobta az utcára. 
Egy vén banya vette magához, akinek parancsára koldulnia kellett egész nap, cserébe egy kis élelmet és fekhelyet kapott a kutya mellett. Szörnyű sorsa volt ott.

Mikor már nem bírta tovább, egy utcán sétáló embernek könyörgött, hogy vigye el innen. Az úr beleegyezett azzal a feltétellel, hogy szolgálnia kell a fiát. A fiú egykorú volt Szilveszterrel, de kiállhatatlan modora volt. Megalázta és bántotta minden nap. De mikor a fiú tanult, ő magába szívta a tudást. Egy idő után megelégelte az eféle bánásmódot, de a tanulás miatt maradt. Később egy 
konfliktus után mégis elhagyta a házat.

Elment a városból és végre szabadnak érezte magát. Legnagyobb örömét a természetben lelte és mások gondjával - bajával kezdett foglalkozni. Elkezdte az iskolát, ahol nagyon imádott lenni, tanulni. Ott nagyon jó eredményeket ért el, kitűnt a többiek közül, ezért nem szerették és kiközösítették. De őt nem érdekelte, mert tudta, neki küldetése van, egy feladata, amiért később még hálásak lesznek neki.

Miután befejezte tanulmányait, meghívták egy faluba, hogy legyen ott jegyző és ő elvállalta a felkérést. Attól kezdve az emberek őt hallgatták és jobban szerették, mint a papot. Igazat beszélt és hitt is abban, amit mondott. Éppen ezért sem a pap, sem pedig a polgármester nem szerette. Az emberek tisztelték és a kastély kisasszonya szerelmes volt belé. Találkoztak és rögtön egymásba szerettek. De a pap ellene buzdította a lakosokat, így menekülnie kellett. 
Másnap a városba ment és egy padlásszobát bérelt azon a helyen, ahol felnőtt. Feleségével hűséget esküdtek egymásnak és együtt éltek ott. Szilveszter nemsokára írni kezdett. Történetei igazak és jók voltak, de a cenzúra miatt nem jelenhettek meg.

Időközben született két gyermeke, akiket már nem tudott eltartani.
És itt kanyarodunk vissza a jelenbe, ahol már másnap reggel van és a kisebbik gyermek a csecsemő halott, éhen halt. A felesége sokáig siratta szegényt. Szilveszter nem tudott mit tenni, eladta jegygyűrűjét, hogy tisztességben el tudják temetni a kicsit.

Később talált egy földalatti nyomdát, amit használatba vett. Kinyomtatta könyveit, melyek futótűzként terjedtek a városba. A király mindezt árulásnak minősítette és elfogadta Szilvesztert. Azt sem engedték, hogy elbúcsúzzon a családjától. Egy szekérre dobva börtönbe vitték. 10 évet töltött ott, ami alatt kicsit megbomlott az elméje. Miután kiszabadult, visszament ahhoz a házhoz, ahol korábban élt a családjával. Felesége haláláról a szomszédasszonytól értesült, fiáról azonban nem tudott meg semmit. Még mindig a régi elveihez tartotta magát, miszerint: "Haljon a király". Újra elkapták és lefejezték. Sírját a bitó mellé tették, de nem tűnt el nyomtalanul, mert a következő nemzedék méltó rangra emelte.





A története inkább olvasónapló szerűre sikeredett, de ezzel talán néhány diáknak is tudok így segíteni, akik lusták elolvasni. Sok dolgot kihagytam ami még színesebbé teszi, de a lényege benne van. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...